Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1988-06-16
; n ... 1 az Országos Pártértekezlet célkitűzéseit megértetni a párttagsággal. Néhány kérdést emelt ki a javaslatokból: Egyetértett avval, hogy az előretervezett napirendi témák számát indokolt csökkenteni. Ez indokolt, azonban a szóbeli napirendektől fél, azok általában hosszabbak, mint az Írásos anyagok tárgyalása. A Tanácsadó Csoport megérett arra, hogy tagjainak egy részét nem vesszük igénybe különböző okok miatt. Véleménye szerint nem muszály ennek nyugdijas Csoportnak lenni. A PVB féléves ülésterveit a PB hagyja jóvá, jó javaslatnak tartja. A pártbizottsági döntések előkészítésébe differenciáltan a kerületi párttagság széles körét meg kell hallgatni. Ezt is ki kell dolgozni. Az 5. oldal 14. pontja nem eléggé kidolgozott. 1/ Minden pártbizottsági tag számoljon be saját alapszervezetének a PB ülésről. 2/ Tartson kapcsolatot egy másik alapszervezettel. A 23. pontban foglaltakat differenciálni kell. A 25. pont nagyon fon; t o s . Szalóczy elvtárs örömmel tapasztalta, hogy a részanyagokból a javaslat minden lényeges felvetést tartalmaz. A testületi tagokkal szemben sok mindent megfogalmaz az anyag, de ezt differenciáltabban kell kezelni és súlyozottan. Az anyagban van egy olyan kitétel, hogy az alapszervezetek káderhatásköri jogot kapnak. Ezt úgy kellene megfogalmazni, hogy éljenek ezzel a joggal úgy, hogy a gazdaságot segitő személyi feltételek megteremtésére használják fel. A 2/3-os arány megfelelő. Alkalmasnak tartja az anyagot, hogy a PB elé kerüljön a kiegészítések figyelembevételével . Pálvölgyi elvtárs több megbízatás alapján vett részt az előkészitésben. Az alapkoncepció az volt, hogy egy lépcső vagy két lépcső. A gyakorlat azt igazolta, hogy ezt egylépcsőben ma megtárgyalni nem lehet. Több kérdés tisztázatlan (pl. pluralizmus a szocializmusban). A kétlépcsős megoldástól várja, hogy ez az anyag amikor visszakerül a PB elé, akkor bizonyos kérdésekben megerősítés, más kérdésekben pedig más döntés fog szület- CT ni• Néhány kérdésben azonban a Budapesti PB és a KB ülése után tudunk világosan fogalmazni. Ágoston elvtársnő úgy gondolja, hogy úttörők voltak ebben a kérdésben, ezért vállalni kell annak veszélyeit, hogy nem egészen megérlelt módszereket javasolnak. Akkor lehet azonban előt relépni, ha vállaljuk a rizikót is. Alapvetően egyetértett Spilák elvtárssal, hogy egy más elvi-eszmei munkát kell a középpontba állítani, ehhez kell megtalálni a különböző utakat a testületnek. A bevezető részben avval értene egyet, hogy markánsabban kerüljön megfogalmazásra, hogy mi a változtatás célja és iránya konkrétan. Egyetértett az első fejezet első mondatának a kiegészítésével is. A testületek, a munkabizottságok, a tagság és a testület kapcsolata alapvető kérdés. Megállapította, hogy a a saját informáltságukat sem használják fel a döntéseknél. Felvetődött, hogy a korábbi információs jelentéseket is jobban felkeli használni a döntéseknél. A gond az, hogy hogyan kell kezelni ezeket az információkat. Nagyon differenciáltan tartja indokoltnak, hogy miben kérjék a párttagság véleményét és milyen szinteken. Ennek meg kell jelennie. Az az alapkérdés, hogy mikor érdekelt és miben érdekelt a párttagság. Fontos, hogy a tagság valóban érdekelt és érdeklődő legyen a témában, ehhez biztosítani kell a demokratikus feltételeket. Vigyázni kell, hogy nehogy /CT I — —------------------------------------------------:-------------i fi
