Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1980-05-08

- 5 -A felsorolt tantárgyakat tanitó pedagógusok továbbképzésük során sok módszerbeli, mesterségbeli ismeretet szerezhetnek, ezáltal a tantervi anyag nyújtotta nevelési lehetőségeket tudatosan tudják kihasználni. Ezt a célt szolgálja a munkaközösségi tevékenység, a tanmenetek közös tapasztalatok figyelembevételével való összeállítása. Ehhez iskolánkban a világnézetet tanitó tanárok is segitséget nyújtanak és viszont kapnak, amikor a tantárgyi koncentráció tervezését végzik. így tervezi az iskolavezetés a nevelőtestület egységes tevékenységét. Ebben a munkában nagy szerep hárul az osztályfőnökökre, akik e hatások koordinálását végzik osztályfőnöki nevelési tervükben. Erre a tervre épül az osztály szülői munkaközösség és az ifjúsági szervezet tevékenysége is.

A biológia tanításának mindig és minden osztályban van világnézeti jelentősége a III. és a IV. osztályban azonban kifejezetten dominál a világnézeti hatás. Az élet lényege és keletkezése, az élő .természet evolúciója, az ember származása, a tudat mibenléte és az emberiség jövője. Igen fontos, hogy a világnézetet tanitó tanár tudja, hogy mindezeket tanítványai ismerik, talán alaposabban, mint a nem szakos világnézeti tanár.

Ugyanakkor az is nélkülözhetetlen, hogy a biológia tanár is megismerkedjék a világnézetünk alapjainak tantervével és tankönyvével, még akkor is, ha történetesen csak alsóbb osztályokban tanit. Látnia kell, hogy amikor növénytant tanit, akkor nemcsak a további biológiai tanulmányokat alapozza, hanem a világnézeti tárgy számára is előmunkálatokat végez.

Fontos arra is figyelni, hogy a világnézeti szempontból leggyakrabban előkerülő biológiai ismeretek /az élet lényege és keletkezése, a sejt, a fajok fejlődése, az öröklődés, az ember származása/ a IV. osztályban kerülnek sorra, tehát ezekben az esetekben nem a biológia alapozza meg a világnézeti tanulmányokat, hanem éppen fordítva. Akármelyik oldalról nézzük a kérdést, mindenképpen az derül ki, hogy mindkét tárgy tanításakor az a tanárnak a legfőbb dolga, hogy a tanulók részére saját tárgya szerves részévé tudja tenni a másik tárgyban tanultakat. Ehhez nyilván az szükséges, hogy a tanárok kölcsönösen ismerjék egymás tárgyának lényegét, és követelményeit.

ímm i-—-i' ' — — - - ■ —

2 Í