Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1973-11-01
A több pénz kérdése mindig jelentkező probléma, mert bármiről van szó, a pénzre kerül a sor. Mind igaz, hogy egyes helyeken több pénz kell, több műszer kell - ezt ő is elmondja a főnökeinek - de ez sok helyen nem mindig megalapozott, helyenként jócskán el is túlozzák, mert egyelőre a meglévő dolgokkal kell produkálni. De, ha ideológiai kérdésekről van szó, akkor nem lehet pénzről beszélni. Például bebizonyított tény, hogy a bruttó nemzeti jövedelemből úgy támogatják a magyar tudományt, mint Franciaországban, vagy Németországban, Tehát ez az igény a kutatók részéről csak részben jogos, r A Takács elvtérs kérdésére is megpróbál válaszolni, szerinte számszerűen is megfelelő a statisztika, mert az egyes intézetek között nagyon nagy a heterogenitás az összetételben a fiatalok és az öregek között, A kutatómunka belső kérdéseiben több probléma van, különösen mutatkoznak ezek az ideológiai munkában, az emberek előléptetésében. Különösen a középrétegeknél jelentkezik ez a probléma, mert nem csak a napi kérdésekkel kell foglalkozni, hanem permanenssé kell tenni az Ideológiai munkát is. Az ideológiai munka értékelésénél körülményesen kell körültekinteni és értékelni nem csak számszerűen, A Szovjetunióban végzett kutatókkal kapcsolatban - ebben ő is nagyon érdekelt, mivel ott védte meg a kandidátusi disszertációját - nem hiszi, hogy itt különösebb problémák legyenek, sőt, Kb* 2o$ a Szovjetunióban végzett elvtársak száma^ ahogy ő látta, beilleszkedtek a magyar környezetbe ezek az emberek, döntő többségük az átlag kutatók felett áll. Talán annak köszönhető, hogy ezek az emberek politikailag megbízhatók és a szovjet egyetemek, a felsőoktatás nagyon megfelelő. Különleges kivételezés nemvolt tapasztalható. Például a magyarok agrokémiai szakembereket nem képeznek, de a szovjetek igen. Az újra magyar közbgben körűitekben egy bizonyos törés van, de ezeket általában helyileg megoldják, Itt inkább a helyi kollektíva szerepe a döntő, tehát ezzel a kérdéssel tulajdonképpen nem kell foglalkozni, A következő kérdés a középkáderek kérdése. Ez bizony nehéz kérdés, A fiatalok jól-rosszul vannak, de a középkáderek /tehát csoportvezetők, osztályvezetők, helyettesek/ kicsit szemellenzősen állnak a kérdéshez. Nem mindig a legjobb szemmel nézik, ha a dolgozójuk ideológiai kérdésekkel, vagy ideológiai oktatással foglalkozik. Sőt nagyon sok esetben az ilyen dolgozó hátrányos helyzetbe kerül azzal szemben, aki inkább csak szigorúan szakmai kérdésekkel foglalkozik. Felmerül a kérdés, hogy hát akkor miért tartják ezeket az embereket? Általában szakmailag képzett, megr felelő emberek, tehát szükség van rájuk, mivel elég magasak a követelmények, melyeknek mások nem mindig tudnának eleget tenni. Az ideológiai kérdésekkel való foglalkozást, továbbképzést hiába engedi meg a felsőbb vezető, tehát az igazgató, ha a közvetlen főnök /középkáder/ jobban megbecsüli azt, aki ideológiai kérdésekkel kevésbé foglalkozik, de szakmai téren messzemenően megfelelő. Ismételten utal arra, hogy a statisztika akármilyen is, igaz, A jelentésben nem akarták a számokat megmagyarázni. Valóban szembetűnő a számok közötti heterogenitás. Ahol nagyon nagy az eltérés, ott a kerületi pártbizottságnak meg kell nézni, hogy mi ennek az oka, A Rácz elv• /. Lfl i I _ éi * - 5 -
