Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1970-04-22
[ " ~ Y . *- 8 -> A jelentésben szerepel az alkalmasság kérdése. Kicsit nyugtalanítónak tartja, hogy pedagógus pályára általában azok mennek, akik máshol nem nyernek felvételt. Mit hoz ez magával? A pedagógusok több információt kémek, mert nem tudnak a kérdésekre hiteles magyarázatot adni. A 25 év eredménye nem szolgál eleg k hiteles magyarázatul? Nagyobb differenciáltsággal és nagyobb felelősséggel kellene k mar indulásnál a pedagógusokat kiválogatná). Nem mindegy számunkra, hógy milyen hatásokat kapnak a gyerekek az iskolában. t Kovács ett Megjegyzi, hogy az anyag elfogadható is meg nem is. A feltett nagyon nagy számú kérdés két dolgot igazol. Egyrészt a téma iránti nagy politikai felelősséget, másrészt az anyagnak a gyengeségeit is, jellemzi. Az anyagban összegezést kellett volna adni arról, hogyan Ítéljük meg a pedagógusokat, hogyan ítéljük meg a pedagógusok eszmei-, politikai nevelő munkáját. Ez azonban nem derül ki az anyagból. Javasolja, hogy a jelentő részt és a határozati javaslatot is dolgozzuk át. Egyetért azzal amit az elvtársak elmondtak, amit Mónus elvtárs és a többi elvtársak megfogalmaztak, hogy milyen a pedagógusok eszmei politikai munkája a gyakorlatban etért eredménye tükrözi. A kerületben dolgozó pedagógusok eszmei politikai ananká felkészültsége, az ilyen irányú nevelő munkája eredményes. /Pl. a cseh események idő^ szakában a kerületi középiskolás fiatalok között lényeges politikai ellenvetés nem volt, bár pontosan nem lehet lemérni, hogy ebben milyen szerepe volt a pedagógusokbak, KISZ szervezetnek, söb./ Feltétlen pozitívnak toell megítélni a pedagógusok vonatkozásában hogy hogyan viszonyultak a diákok a nemzetközi eseményekhez. Pl. izraeii-arab konfliktus stb. A kommunista vasárnap eredményeiben is számtalan pedagógus munkája is bennevan. Nem ért egyet Kelli elvtársnővel, hogy a pedagógus pártszervezetnek I jogaro van pl. állást foglalni abban, hogy hogyan tanistunk történelmet. Ez nem feladata a páxtszHrvexHtkBHlQC partszervezeteknek. Elsősorban az a feladatunk, hogy megtegyünk mindent a pedagógusok eszmei, politikai színvonalának emelésére. Ilyen tekintetben érzi, hogy egy kicsit erőteljesebben is fel kellene vetni a mi felelősségünket. Egyetért Molnár elvtárssal amikor leszögezi, hogy az eltelt 25 év magyarázatot ad a mi politikánkra. Sajnos mi magunk sem tettünk eleget ennél a fontos társadalmi rétegnél politikánk megértetésére. Nekünk sokkal nagyobb y gondoskodással, körültekintéssel, következetesebben kell a pedagógusok kozott az eszmei politikai nevelő munkát végezni, mint eddig tettük. A politikai tájékozatlanságot arra vezetik vissza, hogy kevés a szabad idő. Ez pom vezethető vissza sem a szabad időre, sem anyagiakra. Hiaba magas a parttagság száma, pártszervezeteink nem dolgoznak elég eredmenyesen. Ebbe nem szabad belenyugodni. Felveti, hogy egész munkánkat befolyásolhatja-e nagymértékben az ellemaradás *azZeszmof3 £StSéné? Jobban kiemelt probléma. Ha van azzal a tárLdlfSf rncSáHíi r- müakaban a pedagógus nők között ez zetet. Még a férfiakban a “ a4 ma Jellemzi a hely-A nőnek vfn bisonySfSSgT. U- fo— --!
