Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1969-11-27

. " ■■ ' m mV: ‘ mm—mm ■f'-órmntst *■ . ■ í ■ j ■ ./■"■ i i vy " ' r -2 -» Csóti et.: A Fi lm labornál évek óta vezetési problémák voltak, ez rányomta a bélyeget a gazdasági munkára, de a politikai munkára is. A kér. PB-nek sikerült ezt a problémát lezárni, s Pecsők elvtárs személyében olyan vezető került a Filmlabor élére, aki biz­tosíték arra, hogy ezek a problémák megoldódjanak. Dési et.,: Azzal szeretném kezdeni hozzászólásomat, hogy egy nagyon jó, reálisan összeállított anyaggal találkoztunk ma. Helyesen állapítja meg azt a jelentés,hogy a gazdasági,szervező munkában a pártszervezetek komoly segitséget - vagy ha nem jó az összhang a gazdasági vezetés és a pártszervezet között,- akkor sok vitát eredményezhet ez a munka - tudnak nyújtani a vezetőknek. Azt is elmondja a jelentés, hogy azok a taggyűlések, ahol egy-egy gazdasági) öli ti kai témát tárgyalnak, nem válnak vitafórummá,mert a párttagság / gazdaságpolitikai ismeretei gyengék. Ez nagyon meg­szívlelendő tanulság, s ez azt bizonyítja, hogy tovább kell növel­nünk a párttagság £azd. Pol» ismereteit, A parttagság közgazdasági ismereteinek növelese érdekében ezen a téren nagyobb eredményeket a pártoktatás segítségével lehet és kell elérni. I Pann et.: A jelentés jó, lényeges elvi meghatározásokat rögzit. ’ Én nem szeretnék most a Ganz gyári problémákkal foglal­kozni, inkább ahhoz a részhez szólnék hozzá, amivel nem értek egyet. Már többizben vitattuk pl. azt a kérdést, ami a párttagság közgaz­dasági ismereteit illeti, véleményem szerint ilyen formában nem já­runk helyes utón.Az üzeni párttagság becsületes, kétkezi munkás, hogy közgazdasági ismeretei milyen mérvűek, véleményem szerint ez nem olyan döntő kérdés. Azonban azt el kell mondani, hogyha olyan problémát vetünk fel, amelyeik pl. azt az üzemegységet érinti, ahol a dolgozók dolgoznak, ott nem passzív a taggyűlés. Nem lesz a taggyűlés eredményes akkor, ha közben más ütemrészek problémáit I is tárgyaljuk. Ilyen esetben válik a taggyűlés érdektelenné. Ide tartozik az a gondolat is, hogy nem kell minden kérdést adott terü­leten direkt módon tárgyalni. Ilyen kérdés pl*,a termelékenység, mely mindannyina tudjuk, hogy igen döntő kérdés az’életszínvonal alakulásá­nak szempotnjából. De nem lehet a termelékenységről viszont egy mühelyrészben csak ilyen vonatkozásban tárgyalni. Konkrétan, üzeip?észre lebontva kell beszélni a dolgozókkal, - azt f mindig megértik, az ilyen módaze rel lehető előrejutni. Ezeket szerettem volna elmondani ezzel kapcsolatban, s ezzel Össze­foglalni: a PB-VB-k és az alapszervezetek, mindenkinek a maga szint­jén kell az ügyeit intézni, sokkal magasabb szinten egy pártbizott­ságnak s ismét más szinten egy alapszervezetnek. Ács et.: Az anyagot nagyon jónak tartom, reális képet adptt a kerü­leti pártszervezetek gazdaságpolitikai munkájáról. Konkré­tan foglalkozik a pártszervezetek termelés ellenőrző munkájának fon­tosságával. Az uj gazdasági mechanizmus több szabadságot adott a vezetőknek, a pártszervezetek pedig rátértek arra a helyes útra, hogy segítik a gazdasági vezetest ós ez egy nagy eredmény. 7 ' • I Ijff ~ -i

Next

/
Oldalképek
Tartalom