Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1967-08-19
rá r részt pedig többet kell foglakozni az agitprop és pártvezető# ségekkel. Szabolcs* elvtárs: Az anyagot mértéktartónak„és világosnak tartoá, amivel foglalkozni kiván az inkább kiegészítés lenne. Úgy tudja, hogy a KB-nak most van. kidolgozás alatt egy intézkedése,, ami a káderek helyzetére vonatkozik, s ez a kutatókat is érinteni fogja, ez pedig az anyagi kérdés, ós a ideológiai világnézet,- Elsőnek az anyagi szerintem amikor a kutatók a fizetési összehasonlítást teszik, azt elsősorban mindig a magasabbal hasonlítja össze, mint az övé, s ez egészséges jelenség is, de meg kell értetni azt is, hogy amikor a nyugati mérnökök helyzetét" vetik fel, hogy ott az életszínvonal már akkor is magasabb volt, amikor mi még ezzel úgymond sehol nem voltunk. Meg kell értetni? hogy a mi államunk mennyit költött a kuta^ tási területre, es a mérnökök képzésére, nálunk sokkal több rt kutató van, mint pl. nyugaton, tehát ott jobban is fizetik őket, de a hasonlítást lehet venni a velünk egyivásu, illetve egyenlő helyzettel induló országokéval, akkor viszont megállapítást fog nyerni, hogy az átlag bér nálunk nem rossz. De mindjárt indokolhatunk azzal is, hogy az állam nálunk a kutatókat dotálja és bizony nem minden esetben térül ez meg gazdasági szinten. Ezért lesz jó a gazdasági mechanizmus, mert ez ösztönzőleg fog hatni a kutatási területeken is. - Persze biztos lesznek, akiknek ez nem lesz kedvező A mellékjövedelem kérdésében nem értek egyet azzal, hogy a ku-tatási területen ezzel nagyobb mértékben lehet találkozni, hiszen ha az értelmiség bármely rétegével hasonlítjuk össze akkor ez elenyésző, hiszen ez mint már említették az elvtárs összeköttetés kérdése is. Sokat foglalkoztunk itt a hozzászólásokban azzal, hogy a régi ' rt és az uj értelmiség, - bar ez mer nemsokára eltűnik, hiszen kevés a multréndszer mérnöke ma már - kapcsolata, ráhatása. Véleményem szerint ebben én látok némi jót is, amit bizony a mi fiataljaink nem vesznek át. Itt.van például a munkaszeretet, vagy a munkafegyelem kérdése. Igen is el kell ismernünk, hogy azok az emberek igen jól és fegyelmezetten tanultak meg dolgozni, hiszen ha ez nem volt meg, akkor bizony könnyen ki- ; • került az állásából, ezt jó lenne ha a fiataljaink is átvennék# De kell látni a közömbösséget is, mert például belőlem az egyetemi évek alatt éppen olyan hatást váltott ki a marxizmus tanulása is, mint a talajtani elméleté# Tehát nem a marxizmus tanaiban van a baj, hanem az emberekben, vagy valóban differenciáltabb oktatási formát kellene létrehozni, hiszen saját tapasztalatai alapján elmondja, hogy a kutatók szeretik "megfogni" egy-egy politikai előadás referensét. Vagy például az is előfordul, hogy azok a fiatal mérnökök akik kint töltöttek külföldön éveket, jobban agitálnak a mi rendszerünk mellett, mint az itthon lévők. Miért? Azért mert azok megismerik a hibákat, és a hiányosságokat is, s nemcsak a jót mondogatják el. Sajnos olyan is van még, hogy más nyelven beszélik a mérnökök a'politikai "nyelvet" a hivatalban és megint másként otthon. Itt látnám a pártszervezetek nagyobb feladatát, s nem utolsósorban a párttagokét, jó elméleti feirkészultseggel ezzel szembe lehet szállni, ós érvelni lehet. ó m ~ -i
