Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.7.a/4)

1966-01-20

i ' , Ács et: Joggal vetjük fel, hogy a gazdasági vezetők mzakmax kajukat nem kötik össze politizálással. Ennek nagyon sok félt lehet, a legdöntőbb az a hiba, hogy egyes gazdasági vezetők elu lasztják a jó alkalmakat, nem politizálnak, pedig politikával is elöntő irányitól lehetnének saját területüknek. Politizálásra egy gazdasági vezetőnek nagyon sok lehetősége van, számtalan olyan fel­adata van, amit a politikai szemszögből is magyaézni kell. Kutató­­intézetek vonalán a politikai célkitűzéseket egyeztetni kell a ku­tatási célokkal, pl az egyéni érdekek, a saját egyéni érvényesülés helyett népgazdasági célokat Fegyen figyelembe. Helyes a javaslat 1.pontja, arai arról szól, hogy a gazdasági veze­tőkkel valamilyen szinten foglalkozni kell. Itt ki kell hangsúlyoz­ni azt is, hogy a politikai munka nem plusz tehertétel, hanem segít­ség a gazdasági munka vezetésében, Prieszol et.nő* Az elmondott vélemények is alátámasszák azt, hogy nagyon kényes kérdéshez nyúltunk. Ahhoz, hogy egészen pontosan ki­derítsük mi a helyzet, nagy erőfeszítéseket kell tenni. A statisztikában elfogadhatatlan adatok is vannak, pl. a Kulügymi­­nisztórimraban a statisztika szerint mindenki tanul. Más képet ka­punk, amikor azt vizsgáljuk, hogy valóságjos oktatásban részt vesz-e mert ott az a helyzet, hogy 4-5 előadást, elméleti vitát tartanak, ami nem egészen politikai továbbképzés. Szakmai politikai képzés, de a marxizmus alapvető kérdéseivel nem foglalkoznak. Ez nem jelen­ti a teljes mértékű marxista-leninista továbbképzést. Más dolog az ha rendszeres konferenciák vannak. Vájjon ebben az adatban benne vannak-e mindazok, akiket ez érint? Feltétlenül foglalkozni kell a párttitkárokkal ebben a kérdésben. Do az anyagot nem kell befejezettnek tekinteni, mert a felmérés nem pontos, de mint mondottam differenciáltan kell felmérni a helyzetet, Tisztázni kell azt is, hogy kik számítanak vezetőknek a mi szempon­tunkból a minisztériumokban az osztályvezetőkig besárólag, üzemek­ben a művezetőkig stb. Vannak bizonyos kategóriák, amelyeket a Pártközpont felé fel kell vetni. A főhatóságokhoz tartozók tekintetében konkrét példák alap­­t ján intézményes beleszólás kellene. Azon a véleményen vagyok én is^ hogy ha a legkisebb gazdasági veze­tőt nézzük is, politikai flunkciót tölt be. mert mit jelent vezetni* az emberek igazgatását. Vájjon ez nem politikai funkció? Ezt kell a köztudatban erősíteni. Az anyagot jónak tartom, a statisztika nem ad világos képet. Nem sürget bennünket senki. Az ágit.ésparop.bizottságon belül legyen 2-3 r elvtárs megbízva azzal, hogy felméri a területet, elveket ad a konkrét intézkedések megtételéhez, A pártközpont figyelmét is csak a konkrét tényezők birtokában tudjuk felhívni. Bóp:.vin et * A statisztika szerint a szakmai vezetők 50 %-a nem vé­gez politikai munkát, ez ném jó. Oda kell hatnia hogy a másik fele is végezzen. El kellene érni, hogy a gazdasági vezetők, üzemi hi­vatali szinten kapják meg feladatként, hogy a párttitkároknalc. az alapszervezeti vezetőségnek számoljanak be hogyan ismerik politi­kailag beosztottjaikat. I Gvimóti et* Javasolom, hogy nagyon differenciáltan a kerület sajá­tosságát ól ki indulva kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert szer­teágazó, különböző vezetők, a sajátos helyzetet figyelembevóve. Nem helyes, ha egységes módszereket akarnánk bevezetni. lLt 1 L 1 ----- --­I _ 1 i ■- 5 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom