Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1966-08-25
* ÍV‘ •' •«.k ' ■ l V c > | j nézetek, állásfoglalások, ezek azonban nem ellenséges oldalról közelítették meg a problémát a közbeszületett határozatokat. Legtöbb | embernél a féltés érezhető és mert hozzávoltak szokva a régi rnódsze| rekhez, továbbá még hozzájárult az is, hogy nem vagyunk elé ; következetesek a határozatok végrehajtásában. Egyetértek Roska elvtárssal, hogy font is születtek az elmúlt időben olyan állásfoglalások, amiket később mer kellett változtatni..Ha ismerjük azokat a problémákat, melyek foglalkoztatják az embereket, tudunk is rajta segíteni. | Kulturális kérdést nem helyes leszűkíteni a kulturházra. A statisztikai adatok szerint a mozik kihasználtsága 60-70 % között mozog, a színházak szintéül. A Kecskeméti Színháznál 40-50 %-os a kihasz{ náltság. Helyes volt a PVB-nek az az álláspontja, amikor levették napirendről a kerületi kulturház építését. Jelenleg folyamatban van a kerületben az ifjúság házának tervbevétele, mely felsőbb szervek részéről is egyetértéssel találkozik. Egyetértek Roska elvtárssal, hogy a 7. oldalon egy sor'nerativ félte sorolás után az szerepel, hogy az eredmény mégis pozitív. Azokkal értek egyet, akik megemlítették, hogy a feladatokat, határozottabban, konkrétabban kellene megjelölni. A jövőben meg kell javítani a felvilágosító munkát, az ágit.prop. munkát. Ács et: Műnk et-ék nehéz munkát végeztek. Ebben az anyagban nagyon keveredik a jó és a rossz. Javaslom, hogy a végleges anyag összeállításánál ezt az anyagot vegyék figyelembe. Néhány szövegbeli eltérés van az anyagban. Amikor az anyagban az emberek szocialista tudatáról, az imperializmus■kudarcairól, s az agresszió leleplezéséről van szó kicsit zavaró, mert tesz egy megállapítást, arait nem kell megállapítani. Úgy kellett bolna mondani, hogy a szocializmus sikerei még a reakciósabb rétegekre is eltérően, de pozitiven hatottak. Ez ki is fejezi a lényeget. Nagyon vigyázzunk a -fogalmazásra, mert ez pártokmány. Úgy beszélnek az elvtársak, I .«§f|P ahogy mi tanítjuk. Mindig a kellő mennyiségű negatívum jelentkezik a mi stílusunkban. te A pártegység kérdésében egyetértek Simon és Horváth elvtársakkal. A párttagságban megmutatkozik a passzivitás, melyet át kell fordítani aktivitássá. Az biztos, hogy a párt egysége töretlen. Az ellenforradalom után sokat javult a helyzet. Óriási fordulatot jelentetett a törvényesség és az életszínvonal emelkedése is. , Azonban van még mit tenni. Azok, akik nagyon mellettünk állnak, azok nem hangadók. Véleményem szerint a hiba forrása ott van, hogy a taggyűlések nem állnak megfelelő színvonalon. A taggyűlési beszámolók hol gazdasági, liol politikai kérdéssel foglalkoznak, s ezeken látszik a tanultság. A beszámolóhoz azonban vagy hozzászólnak., vagy nem. Előfordul, hogy az első hozzászóló termelési kérdéssel, problémával foglalkozik és a fő kérdés elenyész. Vannak notórius hozzászólók, pártvezetőségi tag, vagy gazdasági vezető, de a párttagok nagyrésze a taggyűlésen mélyen hallgat. Miért baj ez a csönd? Ha egy párttag szót kap a taggyűlésen, nincs rákényszerítve, hogy a folyóson moűdja el véleményét egy fontos politikai kérdésről. Javaslom, hogy foglalkozzunk komolyan behatóan a taggyűlések életével és a | taggyűlések munkájának megjavításával. Párttagjaink résztvesznek 1 politikai oktatáson, s ezektől az elvtársaktóí elvárhatjuk, hogy taggyűlésen szerepeljenek. Ezt össze lehetne kötni a politikai oktatással. Előre megmondani} hogy mi lesz a taggyűlési beszámolója témája, s a szeminárium előadó megbeszélné hogy ki szóljon hozzá. i- VI ü1 Ifjj; | Lm ! ' ■ W. ■ I 1 ' I ■ I I I ■ raJ I II I I ■ I I « l I II
