Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1966-08-25
"l, <. t- 7 -rá , . . . 1 Következő probléma az agitáció tartalmával függ össze, nemcsak ke- I rüléti, hanem kicsit országok méretekben. Nálunk divat, hogy életünk negatív jelenségeit előszedjük és felvetjük, ami alapjában véve jó doiog. A hiba az, hogy eredményeinket kevésbé hangoztatjuk. Suttyómba felavatnak gyárakat, melyeknek népgazdasági jelentősége hosszú évekre jelentős. Ez igy van pártszervezet.Heg is, hogy az eredményekről csak formailag beszélünk. A KÜM-ben van egy előadói csoport, amelynek tagjai különböző helyeken előadásokat tartanak. Helyes lenne a kerületi pártértekezlet beszámolójában egy mondattal ennek a csoportnak a munkájáról is elismerésképen megemlékezni, mivel évente kb. 120-140 ezer embernek tartottak előadást. dr. Horváth Sándor et: A mai Hanyagot nem lehet mechanikusan összehasonlítani az előző anyaggal. Szervezetekről könnyebb elemzést adni. Az elmúlt A év elég változatos volt a politikai életben. Az előző anyagnál is volt hogy inkább azt vizsgáltuk ami az anyagban szerepel és ezzel kapcsolatban mondtuk el véleményünket. Figyelmenkivül maradt, te hogy vájjon a beszámolóba hogyen kerüljenek dolgok nemcsak megfogalmazás, hanem szerkezeti szempontból is. Sok mindent el kell mondani és elég nehéz 50-60 oldalba sütiteni a lényeget. Véleményem szerint a bevezető részben kellene néhány gondolatban felvetni a kerület jellemzőit, külüs üzemekről, intézményekről, íchíhhx a lakóterületről, összefüggően kell érinteni a két területet. Simon. et. említette, hogy a mi feladatainkat meghatározzák a sajá- i bősságok. Nem emlékszem szerepelnek-e külön a kutató intézetek a beszámolóban, 4 évvel ezelőbt a kutató intézetekre külön is kitért a beszámold. Valahová most is bele kellene illeszteni, hogy özén a téren a kerületi pártórtekezlet határozatát végrehajtottuk-e? A munkásosztályt külön k&llene választani, a munkások helyzeténél elsősorban a Ganz-ot kellene megbizsgálni. Az értelmiség rétegét a kutató intézeteknél lehetne tárgyalni s ezen a téren felmerülő felada-i tokát is idevenni. Felvetődött, hogy hogyan lehetne állástfoglalni Pártunk egységével kapcsolatban. Saját tapasztalatomból, különböző emberekkel beszélve, nyugodtan meg lehet mondani, hogy Pártunk egysége megvan, akkor is, te ha az elmúlt időben voltak és ma is vannak kérdések, amében a párttagságnak van véleménye. Ez azonban nőm ellenséges, Pártunk fő célkitűzéseit elfogadják és azokkal egyetértenek,. Párttagságunk egyrészére jellemző, hogy radikálisabb módon akarja a célkitűzéseket elérni. A módszerekben van különbség. Nem arról van szó pl. hogy , y.: | nem értenek egyet a Párt határozatával az egyetemi felvételekkel kapcsolatban. A szövetségi politikának más értelmezése, hogy kit tegyünk funkcióba. Nem azért volt aggályuk, mert ez a határozat megszületett, hanem azért, mert nem minden esetben lett helyesen végrehajtva. Volt olyan eset, hogy azért váltottak le párttagot, hogy oda tehessenek egy pártonkivüli vezetőt. Nekünk a pártértekezleten a párt irányvonalának alátámasztására szükségünk van. Helyes ha megnézzük, hogy hol vannak viták. Voltak jó határozatok és intézkedéseket, és volt egy tömeg akikkel ezt nehéz volt megértetni. Az érthetetlenséghez hozzájárult, hogy nem jól hajtottuk végre, vagy nem voltunk elég következetesek a határozatok végrehajtásában. Vannak jó intézkedéseink és ezeket következetesen kellene betartanunk, akkor valamivel kevesebb probléma„ lenne a tömegek között ezeknek elfogadtatásával ill. pozitív habá; | . sánalc elismerésébel kapcsolatban. Az a véleményem, hogy írjuk le a beszámolóban, hogy megvan az egység, voltak és vannak bizonyos r £ ' --------------------------------------------------------------------------------------------v — 11■
