Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1965-09-02
P ~ 3 Egyes alapszervezotokben a beszámoló után előre elkészített határozata javaslatot terjesztőnek a tagság elé, s a tagság észrevételeivel, megjegyzéseivel kiegészítik# Máshol a taggyűlés alakítja ki a feladatokat* Hiányosság, hogy az alapszervezetek vezetői a határozatokat osak mechanikusan ismertetik# Több helyen - különösen- kisebb alapszervezetolcben -' csak a központilag meghatározott feladatokat foglalják össze, a helyi feladatok m^gnatarozása nélkül* Kisebb alapszervczotckbun nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem hoznak határozatot# A pártozervezotok többségében alacsony:színvonalon áll a végrohaj-tás mogszorvézése, illetve ellenőrzése# A feladatok végrehajtása során kifejtett tevékenységét egy-egy párttagnak a taggyűlésen csak itt-ott elvétve' kérik számon# A határozatok hiánya, valamint a határidők és felelősök megnevezésének elmulasztása csökkenti a pártmunka hatékonyságát# Még mindig elenyésző azoknak az alapszervezetöknek a száma, ahol általánossá vált volna az a gyakorlat, hogy a napirendi kérdések megtárgyalása előtt a titkár ismertesse az előző taggyűlésen hozott határozatok végrehajtását# A pártvezetőségek a két taggyűlés között fontos ügyekben döntenek, tárgyalnak, állásfoglalásaikról azonban csal: ritkán tájékoztat jak a tagságot, s ez csökkenti a taggyűlés szerepét# *•> Az öntevékenység hiánya jelentkezik abban, hogy az alapszervezetek nőm tűznek napirendre eleg bátran eszmei, politikai k§rdóseket, ilyen jellegű kérdések általában csak a kerületi P.B# javaslata alapján kerülnek a taggyűlés ólé# A kerületi kommunisták soraiban megvan az igény, hogy a gazdasági épitőmuhka mellett„nagyobb figyelmet fordítsanak az ideológiai feladatokra is# A társadalmi élet túrén itt-ott tapasztalható egészségtelen jelenségek különösen indokolttá teszik az ideológiai tevékenység fokozását# A párttagság többsége nem békéi mog a helytelen nézetekkel, az ellenséges ideológiai befolyással, a beszámolók azonban gyakran kitérnek a kényesebb kór; y dések alól s egyes hibái:, jelenségek láttán osak a megállapításokig jutnak el, az elvszerü birálat elmarad# A beszámolók nem lépnek fel elég bátran az olyan közhangulat kialakításáért} amely elítéli a különböző területeken tapasztalható hibás jelensegeket• A taggyűléseken sem alakul ki minden esetben olyan légkör,.amely- ezeket elítéli# Mind gyakrabban találkozunk olyan nézőtökkel,, amelyek n lubccaülik rendszerünk vívmányait, ezt ideológiai mirhánkban nem lőhet íigyelmenkivül hagyni. Taggyűléseink a fenti gyengeségek miatt r a szocialista tudatformálás terén nem' minden esetben töltik be szerepüket* A beszámolók tartalma, szinvonala nagymértékben függ a Vezetők felkészültségétől, a vezetés színvonalától, a helyi adottságoktól stb# A hivatalokban, üzemekben, a taggyűlések többsége hozzáértéssel foglalkozik a gazdasági, műszaki kérdésekkel, valamint a„hivatali munka segítésével* Ezekben a pártszervezetekben a termelési és gazdasági kérdésekkel való foglalkozás a pártmunka szerves„része lett® i A beszámolók felhívják a párttagok figyelmét a termelés problémáira, mozgósítanak a legfontosabb feladatok megoldására. A„taggyü~ lések nagymértékben segítik a soronlévő gazdasági és termelési„feladatok megoldását. A termelés gazdasági, hivatali kérdéseket tárgyaló taggyűlések néhány eset kivételével, betöltik -szerepüket, növelik a tagságot* f » •/ * |. /% ■ j ; L M " ‘ _J wi,,nnill|l|l*w®,,[r ■ •" - 'OÍHW®
