Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1965-09-02
I ... , rí ta'/gyülór.ok napirbndjei között az elmúlt években csak elvétve találkoztunk olyan kérdésnél, amely a párttagság erkölcsi magatartását, anyagiasságát, önzóségót, vagy ezen a téren jelentkező túlzott igényességét tárgyalta volna. A társadalmi élet különböző területein tapasztalható kispolgári szemlélet és gyakorlat igen káros hatású. Az al'.'.p^zo^rozntok s igy a taggyűlések sem lépnek fel kellő eréllyel azokkal szemben, akik egyéni érdekeiket a közösség érdekei fölé helyezik. Ilyen szenpontból taggyűléseink nevelőhatasa nem kielégítő. A beszámolókból még sokszor hiányzik a megfelelő elemzés, értékelés. Avezetők nem vonnak le általános következtetéseket, csak a puszta tényeket sorolják fel. / pl, mennyi gyűlést tartottunk, hány embernek van pártmegbizatása, vagy számszerű tervteljesités stb./ A tények felsorolása szükséges, de sokszor nem derül ki a beszámolóból az, hogy a pártszervezet a végrehajtás során milyen gyakorlati munkát végzett s ez milyen eredményt hozott a pártmunka színvonalában, és mennyiben vitte előbbre a párt ügyét. te Helyenként tapasztalható az is, hogy a pártvezetők a fegyelemsórtokkel szemben /pártfeladat végre nem hajtása, taggyűlésről hiányzás, tagdíj nem fizetés / nem.lépnek fel elóg következetesen. Itt a demokratizmus helytelén értelmezéséről, torzításáról van szó. Egyes vezetők úgy vélik, hogy nem szabad szólni az ilyen hibákért, s nem szabad megsérteni senkit és nem látják azt, hogy a demokrácia nemcsak szabadsagot, hanem szükség esetén fegy elme -zést .is jelent. Azokban az alapszervezetekben, ahol hiányzik a megfelelő erély, passzivitás, közömbösség lesz úrrá, véleményt nem nyilvánítanak a dolgozók* A vezetők’ több helyen látják ezt a hibát, .azonban attól tartanak, ha erélyesen lépnek fel, azzal vádoljál: ókét, hogy visszatértek a régi módszerhez. A taggyűlések rendszeresen foglalkozna!: a törne gszerv-ze tel: munkájával,: mint pl. az ifjúságnak a termelés,■ vagy a mimkaverseny te- I rén való helytállásával stb. A tömegszervezetei: politikai nevelőmunkájáról a beszámolókban kevés szó esik, Osak elvétve találkozunk te olyan taggyűléssel, ahol a tömegszervezetek munkáját, tevékenységét sokoldalúan értékelik. \ \ IV. ■A taggyűlések vitái azt bizonyítják, hogy a párttagság sokat fejr lődött, a hozzászólások többsége tartalmas, színvonalas. A felszólalásokban kifejezésre jut a párttagság felelősségérzete az ország ós az alapszervezet munkája iránt. A párttagság általában ismeri az ország politikai ós gazdasági helyzetét és ennek figyelembevételével mérlegelik saját területük politikai, gazdasági, termelési kérdéseit. Hacsal: a legutóbbi- óv tapasztalatait vesszük akkor is eredményként' könyvelhetjük el, hogy a helytelen nézetek és gyakorlatok ellen , mind a két fronton, folytatott harc elősegítette a marxizmus- lenini zmus alapvető tanításainak helyes értelmezését* Ebben na^y szerepük volt a taggyűlésedén lefolyt vitálmai: is. • • •T *-f- '4 í ■ ÁÍ'• ‘ ' f[U LM ~ _J f
