Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1965-09-02
; i : * • I- 5 -' 1 Az 1 oldalon az 1.bekezdésben az van, hogy szinte általános jelenség, hogy a taggyűlésről csak a betegek vannak távol. Ezt nem merném kijelenteni, hogy ez általános jelenség. Roska et: /mikor átnéztem az anyagot nem elég világosan érzékeltem azokat a problémákat, amelyek a taggyűlés körül van. Nem elég problematikus, általános irányelveket fogalmaz meg, amelyeket alkalmaz j lehet, hogy eredményeket hozhat, de nehezen adnak lehetőséget vitára. azü még nem sikerült általánosítani, hogy az alapszervezet legfelsőbb irányitó-szerve a taggyűlés. Úgy lehet nevezni, hogy állandó ! objektum az önkritikának, A titkár és a vezetőség oldj a "meg az irányítást. őz olyan probléma, mellyel részletesebben foglalkozni kell, közelebb kell jutni az általánosított megfogalmazáspkon. .szerepel | az anyagban olyan igény is, hogy az önállóságot fokozni kell a pártt szervezeteknél, jobban törekedjenek arra, hogy a helyi kérdéseket tűzzenek napirendre. Ez kettős jellegű probléma; vau olyan jelenség te hogy az önállóság követelésének érvényesítésénél huzódozás van, a központilag megadott anyagot kell tárgyalni, vagy ibrditva. javaslatok között az is benne van, hogy tárgyaljanak meg taggyűlésen annyit, amennyit munkatervben irtak elő és ebből hogy mennyit tárgyaltak meg kell nézni. Kb. 3 hónapja előirt napirendelvet kell tarj tani ok az alapszervezeteknek. Itt helyes arányokat kellőn..; a i alakítani , hogy ra helyi problémákra is legyen, idő napirendre tűzni. Nem sikerült végig vinni a KB határozat meg tárgyalását e észen az alap' s z e rve zet aki g• Óriási a leül ranbség aktivi tásban a párbcsoi ortokon és a tag. //üléseken. .Iftgjffi 0 Próbáljuk vizsgálhatni ezeket a kérdéseket: biztos, hogy nemcsak szervezeti intézkedések segíthetnek a bajon, bizonyos szemléletbeli változásokat is el kell érnünk a taggyűlések irányában. Kritikai légkört úgy fejlesszük, hogy nagyobb vitáknál is fenntartás nélkül elmoddják az emberek véleményüket. Külön vizsgálat témája lehet az is, hogy a taggyűléseknek milyen je► I lenbősége és hatása van a munkára, az adott intézmény, gazdasági-hite vataii tevékenységére. Nálunk is előfordul - gondolom máshol is, -hogy vannak formális tar ...yülések, amelyek csak azért vannak, hogy ne legyen hosszú időkiesés két taggyűlés között. Ez üknek hatása*nem nagyon mérhető le a hivatali tevékenységben, de érdemes vizsgálat tárgyává -enni annak a taggyűlésnek hatását, amely konkrét hivatali, vagy gazdasági ia. irenddel foglalkozik. Érdemes lett volna egy kicsit problematikusabban tárgyalni a párt► • szervezetek helyzetét, az anyaggal csak tanácsokat adunk, hogyan kellene, de következtetést nem von le.‘Mélyebben kell a tag yülesekkel kapcsolatos tevékenységet vizsra;álai. I ff Györkös et: Amikor helyileg vizsgáltuk a tagra.yülések szerepét arraa következtétésre jutottunk, hogy amennyiben gazdasági feladatok vannak napirenden, azok teljesítését elősegíti, nagy befolyást gyakorol az emberekre. Már kevesebb hatással van az emberek tudatának nevelésére, erkölcsi magatartására. Az irányitó szerepe: csak akkor lesz irányító a taggyűlés, ha helyes napirendeket tűznek tárg alúsra, ha a végzett munkáról beszámolnak és ha informálja a tagságot, akkor fog helyes utón járni. A tagság mindezt igényli és azt is, hogy a vezetőség hozza tudomásukra a dolgot és ők eldöntik helyes, vagy nem. ^ í___ i
