Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1961-11-25
fe jfc ( 1/ tó ' A személyzeti osztályok arra törekednek, hogy biztosítsák a munkásosztály vezetőszerepónek érvényesülését. A káderek fel vannak térképezve a Minisztériumban és a vállalatoknál is 3-4 ember /igazgató, főmérnök, főkönyvelő,tervoszt.vezető/ A káderfejlesztési tervben igyekeztek megjelölni azokat a fiatalokat, akik adott időpontban számításba jöhetnek./pl. nyugdíjazásoknál/ A káderfejlesztési terv lényegében ezt tartalmazza. A hatáskörbe tartozó káderekkel való foglalkozásról: most fejeződtek be a minősítések, de ezenkivül nem mondhatjuk,hogy rendszeresen foglalkozunk a káderekkel. A minősítésekkel a rendszeres foglalkozást szeretnék megoldani. Nem tud olyanról, hogy valaki nem irta volna alá a minősítést, vita egy-két esetben volt, de ilyen esetben leültek az illetővel, megbeszélték ő megmondta, hogy miben nem ért egyet a minősítéssel, ilyen esetfa\ ben kiigazították az anyagot. A személyzeti munkát végző elvtársakkal nem volt vita, véleménye az, hogy értik az elvtársak ennek a jelentőségét. Nem tartják soknak azt, hogy a Minisztérium dolgozói közül 75 % "Kiváló dolgozo". Ezek a dolgozók nem mind a Minisztériumban kapták a kitüntetést, hanem vállalatoknál, xk&nctm utána bekerült a Minisztériumba és most itt van nyilvántartva. A Minisztériumi Pártbizottság a jövőre vonatkozóan célul tűzte ki a káderekkel való rendszeres foglalkozást. Felhívták xxxái± az igazgatóságok figyelmét arra, hogy biztosítsák a műszaki káderek fejlődését, a vállalatoknál. A személyzeti munkában egyre nagyobb szerepe van az erkölcsi, politikai morcának magatartás vizsgálatának a káderekkel való foglalkozásban, de ez még mindig nem kielégitő, mert csak akkor foglalkoznak az emberekkel, amikor már a hibák jelentkeznek. Nincs olyan tapasztalat, /te hogy a kisebb beosztásban jobban büntetnének, sőt fordítva, minél magasabb beosztásban van valaki, annál nagyobb a felelősségrevonás. Nincs arról tudomása, hogy a hibákat összegyűjtik és egyszerre"kitálaljak". Kezd kialakulni olyan módszer, hogy menetközben megmondják, hogy milyen hibái követett el valaki és igyekezzék azt kijavítani. Egy-egy vezetőhöz nem túl sok káder tartozik, ha a munka rendszeres, akkor jól tudnak a hozzájuk beosztottakkal foglalkozni. Nagyné et-nő: A vállalati káderek, de elsősorban a főmérnökök tekintetében milyen problémákkal kell megküzdeni a Minisztériumnak: a felszabadulás előtt nem volt felső káderképzés, mert az ipar akkori fejlettsége ezt nem is kivánta meg. Még ma is asak 18 % végzett egyetemet, technikumot, a többinek 2o-25 év üzemi gyakorlata van. A Minisztérium célúitűzte, hogy 1965-ig a Minisztérium minden dolgozójának el/ kell végezni a technikumot. A személyzeti vezetőket időnként összehívja a minisztérium, beszámoltatja őket a végzett munkáról. A„vezetőknél egy fokkal magasabbra kell tenni a mércét^ ahhoz ? hogy ők emberekét felelősségre vonjanak.. A minisztériumi fizetések - a vállalatokhoz képest - alacsonyak ezért sok esetben pressziót kell gyakorolni, hogy valakit üzemből behozhassunk.- 3 -U 4 - - zj