Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.7.a/4)
1961-05-11
r ' • ^ I’ eljegyzés fe A brigád tagjai beszámoltak arról, hogy ez a tanár sokat szemléltet, megköveteli a pontos meghatározásokat, minden esetet megragad, hogy megmozgassa a tanulók fantáziáját s az érzelmi nevelés mozzanatait sem kerüli el. A tanulókkal folytatott beszélgetések is azt bizonyították, hogy szeretik a történelmet, tájékozottak a lényeges kérdésekben. Földrajz Ennek a tárgynak a tanításában is akadtak bőven negativ és pozitiv példák egyaránt. a negativ példák esetében /Sohönhercz/’ megmutatkozik egyrészt, hogy a tanár a tananyag által aoott lehetőségeket nem használja ki, másrészt maga sem biztos szaktárgyának anyagában. Ebben az esetben történt meg, hogy az egyik tanuló szerint a felszabadulás előtti nagybirtokokból a felszabadulás után TSz-ek lettek. A tanár e tévedést nem korrigálta, té szó nélkül hagyta. Szintén negativ példaként találkoztunk azzal a körülménnyel, hogy tanáraink egy része a természet-földrajzi jelenségek összefüggéseit úgy igyekezett megláttatni, de ezeknek a gazdasági élettel való kapcsolatát nem mindig vétették észre. Pozitiv, és véleményünk szerint általánosítható jó tapasztalatot szereztünk kerületünk egyik középiskolájában /Hámán/, ahol a szocialista országok gazdasági problémáinak megbeszélése során a gazdaság-politikai kérdések sora merült fel. A termelést befolyásoló földrajzi tényezőket jól elemezték. A tanár nemcsak bemutatta, de meg is értette az újszerű gazdasági kapcsolatok előnyét. E jó tapasztalattal szemben az az általános kép alakult ki bennünk, hogy a termelés földrajzi megoszlásának főbb társadalmi tényezőit, ezen belül a gazdasági élet fejlődését döntően i meghatározó társadalmi átalakulás jelentőségét csak egyes esetekben emelik ki. /Lórántffy; - hazai nehéziparunkról tárgyaltak, megállapították, hogy hazank vasércben szegény, szóltak szo! _ cialista alkotásainkról, de elmaradt a KGST szerepének megtárgyalása./ -#«««««Matematika, fizika, kémia Ezeken az órákon szerzett tapasztalataink általában 3 kérdés köré csoportosíthatók. ra 1. A tanított anyag általában tudományos szempontból helytálló. A tanulók az órán nemcsak fizikai törvényeket ismernek meg, hanem a tanár általánosabb világnézeti, filozófiai törvények leszűrésére is vállalkozik. /Hámán III. gimnáziumi osztály a foucolt ingakisérletnél rámutatott az egyháznak a tudományos fejlődést gátló szerepére/. 2. A legfontosabb végkövetkeztetések sok esetben pr el egálás sz eriien s nem a tanulókkal együtt kimunkált általánosítás formájában hangzik el. Az egyik meglátogatott órán is megtörtént annak felvetése, hogy a világ részecskék elrendezőségének változ tai nem„kerül tárgyalásra. Általában nem elég tudatos a szervetlen és szerves„világ egységének felismerése a kémiai | példákban, mert a kísérleti módszerek alkalmazását gyakran magyarázatokkal helyettesítik. A magyarázatok nem elég meggyő-í ! ~ ~~ -----------------------------------------té
