Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.7.a/3)

1988-03-01

...... * •| Pálvölgyi elvtárs tapasztalata, hogy az emberek létbiz­tonsága vált kétségessé. Szélt arról, hogy milyen mér­tékben és milyen formában jutnak el a lakossághoz. Tény­leges kapcsolatuk a lakosság 5-6 %-ával van. A "vélemé­nyek" azonban úgy hangzanak el, mint a lakosság vélemé­nye. Megállapítható az is, hogy a lakosság ahhoz a fe­ladathoz, amely a közvetlen környezetét érinti szivesen r áldoz összegeket, mig általános célokért nem (lásd: TEHO!). A továbbiakban a fórumrendszerek kérdésköréről szólt. Meg kell határozni azt, hogyha lakossági fórumot tarta­nak, akkor annak milyen döntéselőkészitési mechanizmusai lehetnek, hogy a lakosságot valóságosan bekapcsolhassák a közéletbe. Ha azonban csak tájékoztatjuk őket, akkor korrekten közöljük, hogy csak tájékoztatásról, s nem be­leszólásról van szó. A közéleti munkából egy korosztály K teljesen kimarad. Ezzel olyan előnyt adunk másoknak, amelyet nem engedhetünk meg, s fontos a 90’-es választá­sokra . Lakatos elvtársnő elmondta, hogy 800 lakóterületi párttag ból 10 % az aktiv párttagok aránya. Elmondta, hogy a hoz­zájuk tartozó párttagok a kibontakozás lehetőségét opti­mistán ítélik meg, igénylik azonban, hogy a párt belső i életébe nagyobb betekintést kapjanak. Javasolják, hogy offenzivába kerüljön inkább, mint ahogyan ezt most ta­pasztalható. A szocializmussal idegen nézetekkel szem­ben határozottabban kellene visszautasítani. Az Alkot­mány módosítását örömmel vették. Felvetették, hogy a tézisek vitáihoz hasonlóan jó lenne a Budapesti PB és a kerületi PB egyes anyagait is feldolgozni. Az az ér­zésük, hogy a párton belül lebecsülik a lakóterületi párt­­szervezeteket, pedig igen nagy felelősség hárul rájuk. Csapiáros elvtársnő a jelentést elfogadásra Kó javasolta. A várospolitika témaköréhez fűzött néhány gondolatot. Megemlítette, hogy a kerületi Tanács által elfogadott feladatterv két fő területet fogalmazott meg. 1/ A tanács testületi munkájának érdemben való segitése. 2/ A tanácstagok munkájának segitése. Az apparátus szel­­y .... lemének formálása elengedhetetlen. Jobban dolgozó appa­rátus létrehozására van szükség, de ehhez elengedhetet­len a tömegkommunikációs eszközök pozitív irányú segi­tése. E területen súlyos hiányosságok vannak. Kiss elvtárs a kutatás-fejlesztés kérdését boncolta to­vább. A leértékelődött magyar munkának helyretételéhez a kutatás-fejlesztésnek óriási szerepe van. Megfogal­mazódik a kérdés , hogy mi az a határ, amelynél a ku­tató intézet feladhatja eredeti profilját. A kutatás­­fejlesztés háttérbe szorítása veszélyezteti a magyar jövőt. Röviden szólt arról, hogy a párttagok egyértel­mű politikai és ideológiai irányvonalat kívánnak. Vé­gezetül hangsúlyozta, hogy a tudománynak és a szak­értelemnek nagyobb szerepet kell játszania a gazdasági döntések meghozatalában, amely nem jelenti a párt ki­vonulását a döntéshozatalból. lÜ* Ili 4 ‘ ff mm ___________ ______re ______

Next

/
Oldalképek
Tartalom