Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.7.a/3)

1988-03-01

f jhpmhhhhhhHHHHHBHHHMI--_ mmmmrnmm \ ~ 3 -Kővári elvtárs hangsúlyozta, hogy a párt vezető szervei által nyilt platformra és annak következetes végrehajtására van szük­ség. Úgy érzi, a pártban nincs megfelelő fogadó és végrehajtó bázis. Egyre kevesebben vállalnak funkciót. A taggyűlések sem izgalmasak, a párttagok apatikusak, a hozzászólókat kinézik. Kevés az önálló kezdeményezés a tagság részéről. A párttagok a hibákat, problémákat észreveszik és lapátolják a felső veze­tés felé. Juhász elvtársnő a közhangulatról szólt. Meggyőződése, hogy rosszabb a hangulat, mint az indokolt lenne. Ennek meg kell keresni az okát. A vezetés kicsit gazdaságcentrikus. Bizo­nyos gazdasági döntések társadalmi hatásai alaposabb elemzést igényelnek. Az éves tervek mindig életszinvonalosökkenést ter­veztek, s nem igy lett. Ebben nagy szerepe volt a vállalatok bérgazdálkodásának. Gelencsér elvtársnő a műszaki fejlesztéshez szélt hozzá. Munka­­bizottsági felmérést végeztek, mely során megállapítható volt, hogy a műszaki fejlesztés elősegítését az intézetek mindegyi­ke elsődlegesnek tartja. Az is megállapítható, hogy az inté­zeteknél a műszaki fejlesztés helyzete nem kielégitő, bár az intézetek politikailag és gazdaságilag együttműködtek. Úgy érezték, hogy a szelektivitás addig nem jöhet létre, amig a kutatás és fejlesztés-hez szükséges feltételek nem állnak ren­delkezésre. Szót az adórendszer jelenlegi kedvezőtlen műsza­ki-fejlesztési hatásáréi. Le kell mondani a hosszú távú kuta­tásokról, hogy meg tudjanak élni. Takács elvtársnő megemlítette, hogy az Intézetükben jé a han­gulat, piac után kutatnak, tenni akarnak. Irritálja az embereket, hogy deklaráljuk, hogy előtérbe helyezzük a műszaki fejlesttést, de akkor rosszabb helyzetbe kerül a népgazdaság. Felesleges á­­mitani magunkat olyan dolgokkal, amelyek a műszaki fejlesztést ró preferálják, s a valóságban nem érvényesülhetnek a mechanizmu­sok. Ma már a kutató fejleszt, a fejlesztő gyárt. Papp elvtárs szerint annyira pesszimisták lettünk hogy az előt­tünk álló lehetőségeket nem vesszük észre. A kutatás-fejlesz­tést illetően az intézeti tapasztalatok alapján az a véleménye, hogy az önálló, tiszta profilú intézményeknek nincs létjogo­sultsága. Ezek felett az idő eljárt. A szelektivitást nem fe­lülről kell várni, hanem a kollektívának és a vezetésnek kell eldöntenie, ahol ezek az eredmények megszülettek. A siránkozó állapotból fel kell ocsúdni. Plachy elvtárs a PB munkatervéhez szólt hozzá. A választások előkészítésének néhány gondolatát vetette fel. Az elmúlt vá­lasztásokon nagy tere volt a véletlenszerűségnek. Az ország­gyűlési képviselők, a tanácstagok lehetőségei már ma is nagyon nagyok és ezek remélhetőleg bővülnek. így tehát nem lehet mindegy, hogy a választott személyek társadalmi felelősségérzete milyen. Hangsúlyozta a választások tisztaságának megőrzését. Nagyon fon­tos az előkészitő munka megkezdése minden területen, mert a vá­lasztások eredményeinek meghatározó szerepe lesz gazdasági-tár­sadalmi céljaink megvalósitásában és végrehajtásában. § 2 !7 • ÜK I ¥ ■Rl V'j

Next

/
Oldalképek
Tartalom