Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1971-07-07
F ' , í ! * ^ - 4. -1 Összekeverednek ezek a dolgok,s ebből is adódik,hogy a közvélemény nagyobb problémát lát ebben,mint ami a valóság, nem olyan nagy számban fordul ez elő,nem tömegesen. Anyagiassághoz tartozik viszont az,és ez különösen megengedhetetlen, Hogy vannak emberek,akik a rájuk kiszabott munkát csak akkor hajlandók elvégezni,ha ezért plusz pénzt kapnak. A helyes anyagi ösztönzésnek egyébként nem általánosságban a plusz munkáért, hanem a hasznos munka végzéséért kell alkalmazni. Olyan vélemények is vannak - nem sok - amelyek az anyagiasság utóbbi időben tapasztalható növekedését az uj gazdaságirányitási rendszer bevezetésével hozza összefüggésbe. Nem fogadhatjuk el ezt a véleményt. Az ezt megelőző gazdaságirányitási rendszerben is voltak olyan emberek akik harácsoltak,anyagiasak voltak,és megtalálták mindig azokat a kiskapukat , amelyeken keresztül ezt elérték. A vizsgálat során szóba került az is,hogy amikor anyagiasságról,harácsolásról beszélünk, ez nem mindig osak egyénekre értendő, vonatkozik ez vállalatokra,bizonyos közösségekre is. De vájjon az ilyen vállalatnál mit csinál a pártszervezet, - teszi fel a kérdést Szilágyi elvtárs. Általában - miht már említette is - az a tapasztalat,hogy a más utcájában látják a hibát,a másik üzemben,a másik intézetnél - és ez ellen fel kell lépni. A VB-n hangot adtak annak,hogy a vállalatoknál a dolgozók nagyon jől tudják,hogy közöttük kik azok akik harácsolnak, a dolgozók segítségével fel kell lépni a pártszervezeteknk az ilyen jelenségek ellen. A VB-n elhangzott néhány javaslat,még ezekről kiván pár szót szólni: az egyik ilyen volt,hogy a népgazdasági struktúra az elmúlt időszakban változott, a jövedelem-struktura viszont kevéssé. A jövedelem kategóriákat régen állapították meg, azt módosítani kellene, igazitani a valé helyzethez, ezeken kivül szükség lenne egy távlati jövedelempolitika kidolgozására. Kétségtelen ez olyan tényező,amely nagy befolyással bir. Szóba került a VB ülésén,hogy az anyagi és erkölcsi ösztönzést egymást tél mereven különválasztani nem lehet, mert az anyagi ösztönzésben is benne foglaltatik erkölcsi elismerés, értékítélet - s a kettő kölcsönhatásban áll egymással. Általános az a követelmény,hogy csak elvégzett munka után fizessenek bért.Mert nemcsak az a probléma,hogy itt-ott jogtalanul vesznek fel pénzt,hanem szép számmal akadnak olyanok,akik a rendes munkájukat sem végzik el. * A VB. úgy foglalt állást - a X.kongresszus határozatával szinkronban -hogy nekünk elsősorban a szöcializmus tudatos, jól dolgozó hiveit kell segiteni, ösztönözni, nem pedig azokat, akik nagy hangúak,de keveset tesznek. Néhány gondolatot igyekezett kiragadni csak a sokrétű anyagból ós a VB-n elhangzott állásfoglalásokból, kéri az elvtársakat mondják el véleményüket, javaslat alkat, hogy azokat is hasznosíthassák. Megköszöni mindazoknak a munkáját,akik részt vettek e vizsgálatban,az anyag elkészítésében, igen nagy munkát végeztek,még akkor is,ha nem teljes a kép - hasznos munka volt,egy sor érdekes megállapításhoz vezetett és sikerült e témában egy reálisabb képet kapni* ./• m . r 1 I m T ------* TBBHr---------------------*------------------------------------ (
