Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1971-07-07
. J ' I « í I 1 \r - 3. -A vizsgálat során kitértek arra is,hogy vájjon a kerületi közvélemény eltér e a budapesti,vagy az országostól. Megállapitást nyert,hogy nincs külön II. kerületi helyzet,közhangulat, olyan mint bárhol másutt. Nézték,hogy milyen helytelen nézetek vannds,amelyek téves irányba vihetik esetleg a pártszervezeti munkát. Általában a közvélemény a valóságos helyzetet tükrözi, de találhatók eltérő nézetek is. Néhány tapasztalatot említene,amelyről a VB, ülésen már szó esett: Szóban mindenki egyetért a differenciálás helyességével,de amikor a gyakorlatra kerül sor, valójában óriási az egyenlősdire való törekvés. Ha szó kerül az anyagi-erkölcsi ösztönzéssel kapcsolatos hiányosságokra általában mindenki egyetért,hogy van ilyen,de nem náluk, hanem a másik vállalatnál,a szomszédos intézménynél.Legfeljebb nagyon óvatosan annyit mondanak hogy még náluk is azért van tennivaló ezen a téren. A VB.ülésen elhangzott az is,hogy a differenciálást nem úgy kell értelmezni,hogy minden egyes emberre külön vonatkoztatni, mert 100 ember közül 70-80 átlagos teljesítményt nyújt,tehát átlag-ember, 10-15 ami az átlagos teljesítmény alatt van, és 10-15 ami kiugróan magas. A dolgozó tömegek nagyjából átlagos teljesítményre képesek. Tehát a differenciálás nem jelentheti azt,hogy minden emberre külön-külön állapítsanak meg bért, más ösztönzőket,van erre is törekvés,de ez a kisebb. Sokkal nagyobb a gazdasági vezetők részéről is a törekvés arra,hogy mindenki egyformán kapjon, mert nagyon kevesen vannak akik vállalják hogy kiálljanak ós megmondják, XY nera jól dolgozik,ezért a teljesítményért nem kap jutalmat,stb. Probléma merült fel a tájékoztatással kapcsolatban is. Sok helyen nem merik a dolgozókat tájékoztatni arról,hogy hogyan állnak,sokszor a közvetlen munkatársak se tudják,ha a másik például a jobb munkájáért fizetésemelést, vagy jutalmat kapott. Szükséges,hogy minden esetben nagyobb nyilvánosságot biztosítsanak e vonatkozásban. A VB.ülósen komoly vita alakult ki az úgynevezett "hála-pénz" és a 2 borravaló-rendszerrel kapcsolatban. Sokan azt várnák,hogy valamiféle adminisztratív,kormányszintű intézkedéssel ez egycsapásra megszüntethető másoknak az a véleménye,hogy nera kell ezzel törődni,telj esen szabadjára kell engedni. Jelenlegi helyzetünkben nincs kilátás arra,hogy ezen 1-2 éven belül döntő mértékben változtatni lehetne. A túlzások ellen fel kell lépni a PB-nalc és a gazdasági vezetőknek is,de már beleivódott az emberek gondolkodásába,egycsapásra nem szűnik meg,. Az anyag maga is vékonyabban foglalkozik az anyagi ösztönzés kérdése mellett a tudati,az erkölcsi ösztönzéssel, ennyiben teljesen arányos a valós helyzettel,mert mint az előzőekben mór említette, ez egy szükebb réteget foglalkoztat csak. Erre úgy reagáltak a VB-n,hogy temetni már szépen tudunk,ilyénkor minden jót elmondunk a halottról,az érdemeiről, de az élő ember jó munkáját, eredményes tevékenységét,magatartását még kevésbbó tudjuk megbecsülni, megdicsérni, s a dicséreten keresztül további jó teljesítményekre ösztönözni. Igen iggalmas téma,hogy mi az,arait már anyagiasságnak kell nevezni, hol kezdődik az anyagiasság.Ezt gyakran összekeverik,s ha valaki éppen jogos igénnyel lép fel,jpra is rásütik,hogy anyagias. ■ ■ l> I | i J |
