Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1971-07-07
f - 2* -Bejelenti,hogy az első napirend tárgyalására meghívtak néhány elvtársat azokból az intézményekből,vállalatoktól,ahol a vizsgálat folyt, - kéri ehhez a PB. hozzájárulását. A pártbizottság nevében üdvözli Asztalos Lajos Kohó- és Gépipari miniszterhelyettes, valamint Papp György elvtársat a Ganz Villamossági Müvek vezérigazgatóját - a PB. uj tagjait, akik először vesznek részt PB. ülésen, kívánja,hogy hasznos ós jó munkát végezzenek, 1. Napirend : Szóbeli kiegészítés az_irás,o£ anyaghozj. Szilágyi György elvtársi . ' ’ >" teraX-X# • ! .| A jelentés, amely a pártbizottság előtt van most, több hónapos munka eredménye. A téma olyan,hogy teljességre törekedni eleve nem lehetett. Amikor a PB. két munkabizottsága útjára bocsájtotta a jelentést,a felmérést, eleve abból indult ki,hogy nem törekszik telj ességre,hanem igyekszik néhány problémát megkeresni,kiemelni,ami ad azért áttekintést. Miért tűzték napirendre e témát ? Az utóbbi években a beérkező információs jelentések s más tapasztalok is azt mutatták,hogy e témával a dolgozók rendszeres foglalkoznak valamilyen vonatkozásban.Ezt mutatta a vezetőségválasztó,beszámoló taggyűlések, a kerületi,a budapesti pártórtekezlet , de a X, kongresszuson se véletlenül foglalkoztak olyan sokat e témával. A közvéleményt foglalkoztatja igen élénken. S ha igy van, akkor a pártbizottság me& kell vizsgálnia,hogy a közvélemény állásfoglalása a helyén van e, reálisan tükrözi e a helyzetet.milyen tendenciák vannak, nem térnek e el a valóságostól mert akkor esetleg a politikai t munka is helytelen irányba megy. Fel kell mérni,hogy a közvélemény hogy látja ezt a problémát és ebből adódóan nekünk milyen feladataink vannak, mi az amit meg lehet oldani kerületi szinten és mi az amit országos szinten kell,vagy lehet megidani. A téma egyik oldala,az anyagi ösztönzés és azzal összefüggő kérdések a közvéleményt széles körben foglalkoztatja, a másik oldala,a tudati, az erkölcsi ösztönzés helyzete, haro az anyagiasság ellen, ez már inkább i elsősorban a párttagságot foglalkoztatja. A cél az volt,hogy először is valamilyen reális megítélést igyekezzünk elérni mi magunk, és ez a vizsgálat hozzá segített ehhez# A másik cél volt,hogy ennek a felmérésnek alapján levonjunk bizonyos következtetéseket a tömegpolitikai munkát illetően helyére tegyük ott,ahol kell. Már a vizsgálat előtt is világos volt,hogy az anyagi-erkölosi ösztönzést eszköznek tekintjük, és nem célnak. Eszköznek,amely a több,a jobb munkára ösztönöz úgy,hogy az egyén érdeke összhangba kerüljön a társadalmi érdekekkel. Elvétve találkozni olyan helytelen nézettel,amely ezt nem eszköznek,hanem célnak tekinti. Bevezetőül szeretné ráirányítani a figyelmet néhány dologra azok közül amelyeket vizsgáltak,s melyekben következtetéseket levontak. A közvéleményben sokszor felvetődött,hogy nem megfelelően ösztönzünk nera jó az ösztönzési rendszerünk. A helyzet a valóságban az,hogy a mi viszonyaink között az ösztönzési rendszereink általában megfelelőek nem itt a probléma,hanem ott,hogy sok helyen ill. sok esetben nem jól alkalmazzák*, i |||ík___________________________________ >___________________________ J f te * ' '
