Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1966-08-31
: rQ ^ » ' > A fellaziláselleni politikáról, belső ellenség elleni harcról is • meg kell emlékezni. Mindazokról, amikkel az utóbbi időben mi is foglalkoztunk. Gondolom, hogy az Irányelvek e dokumentumokkal teljesebb képet adnak. Talán jobban össze kellett Volna foglalni a feladatokat ebben is. A Szervezeti Szabályzat módosítására legjellemzőbb, hogy szinte nincs olyan pontja, amely ne úgy került volna módosításra, ahogy a gyakorlati élet megkívánja. A vitatkozók azt kifogásolják, hogy a tagjelöltség megszűnésével csökkenni fog a követelmény. Jelenleg kétszer teszünk ifPÉ engedményt egyszer amikor felvesszük tagjelöltnek, egy év&g neveljük | mig eléri a párttagság színvonalát, s ha letelt az óv s van egy kis stihje akkor is felvesszük. Az ajánlásnál most döntő szerepe lesz a KISZ Szervezetnek. 1 ■.j;| ■ Az Irányelvekkel kapcsolatban a külpolitikai résznél a 7.oldalon a 2. pontban van egy raonoat, hogy a szocialista országok nagy történelmi feladata a béke védelme. Ez igaz, de az is igaz, hogy ez a történelemnek csak egy része. Itt mindenféle képen helyes lenne kiegészíteni a mondat második felével, a szocializmus világra szóló győzelmével. 3 Másik dolog a bemzeti egységgel kapcsolatos. A 10. pont a nemzeti egység erősítésére utal. A 1'1-es pont az államhatalom erősítésével kapcsolatban utal a nemzeti egységre. Szövetségi politikánk hibás néze- ; te is abból adódik, hogy nera vettük figyelembe h±g hogy a szocialista nemzeti egység erősítéséről van szó. Szövetségi politikánk is helyesebb megvilágításba kerülne ezáltal. Harmadik dolog a kulturális területtel kapcsolatos. Bizonytalanságba vagyok, ho^y is kell ezt .érteni. Úgy is tűnik mint feladat, vagy a 0 || | jelenlegi állapotról van szó. Ha a jelenlegi helyzetről van szó, akkor nem fedi teljesen a valóságot. Ha ez a jövőre kitűzött cél, nem *'• ' elég határozott. Most már kevés lenne a művészi alkotásoknál, hogy az is elég, ha nem ellenséges. A kulturális életben is jobban kellene hasznosítani a befolyásoló eszközök széles skáláját. Az irodalomban és művészetben is jobban be kellene vezetni az anyagi érdekeltséget. Az erkölcsi megbecsülést is meg kellene vizsgálni. Pl. egy színész bejelentette, hogy ki akar lépni a Pártból, mert hátrányokat érez \ _ mivel párttag. Vannak tapasztalataink, hogy bizonyos klikkek úgy f ' védik saját érdekeiket, hogy elnyomnak másokat. Művészi téren van probléma. Sok igazság van abban amit Hidas et. elmondott, hogy itt hozzáállásról is szó van. Sági Ti vadamé etnő; Az Irányelvekkel egyetértek és az abban foglaltakat reálisnak tartom. Ez megfelelő volt arra, hogy az egyes taggyűléseken vita-alap legyen arra, hogyan látja a párttagság a párt gaz -► ■'.$ dasági, politikai tevékenységét. Megállapíthatjuk, hogy rendkívül nagy érdeklődéssel tanulmányozták az Irányelveket. Az volt a vélemény, hogy helyes lenne ha a pártszervezet minden taggyűlést igy készítene A ' 4 elő, hogy megfelelő vita anyaggal tudjanak jönni és véleményt mondani. ► ! ra: Rendkívül nehéz helyzetben vagyunk az alapszervezetekben. Az Irányelvek ; egyszerű nyeivezetü, azonban az egyszerű emberek, akik közgazdasági ismerettel nem rendelkeznek sok problémát nem értettek. Az uj gazdasági mechanizmus bevezetésére a gyakorlatban 1968-ban kerül sor. A párttagság egyrészt nem érti a közgazdasági fogalmakat és várakozáe[ sál tekint ennek gyakorlati végrehajtására. Voltak akik úgy reagáltak, hogy a zsebünkön és a borítékon keresztül tudjuk majd lemérni a mechanizmus kedvező, vagy kedvezőtlen voltát. Különböző rémhírek is terjednek. Különösen most a Kongresszussal kapcsolatban. Konkrét cikkekkel említik az áremelést. Ha tényleg van ilyen elképzelése a KB-nek, ezzel foglalkozni kellene. pl! | 11___________________________________________ /o________________________________ j
