Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.7.a/3)

1963-05-20

-| -2-i a az a kérdés, liogy milyen eredményt érünk el ezen f a vonalon, .érvény eaul e a marxista-leninista mód­szer. ■I 1 \ i í Válaszok: Horváth eÍvtarsnak: Igen kívánatos volna a változás a személyi összetétel és az MTA vezetésével kapcsolatban is. Ez egy fennforgó kérdés. Hagy elvtársnak: Magyarországon sehol sincs olyan terület, ahol - feleslegben vannak a kommunisták. A terület rend­kívül heterogén. Képviselve vannak olyan kutató intézetem, amelyekben alapkutatásokkal foglalkoz­nak, minősítenek akár a mezőgazdaság, akár az ipar felé, és vannak vegyesek, mint a SZOT Kutató. Van olyan terület, ahol megnyugtató a párt helyzete, de van olyan, mxnt pl. a Szőlészeti Kutató Intézet, és más mezőgazdasági jellegű kutató intézet is,ahol erősítenünk kell. Dévényiné elvtársnonek: Azt rögzíthetjük, hogy a világnézeti for­\ í : málásoah fejlődés van a kutatóknál, ezzel azonban még nem lehetünk megelégedve. Ahhoz, hogy a kutatá­si eredményeket megfelelően ártérnéljók, olyan ko­moly ideológiai alap kell, amivel még napjainkban a kutató' intézeteknél nem rendelkezünk. Problémák vannak bőven. A tudományos bizottságnak a jövő évi programmjában sok a tennivaló. Hunyadi elvtársnak: A decentralizálás olyan élő pártszervezetek, és uj pártszervezetek megalakítását jelentette bel­­, ső vagy külső erőből, ahol már volt alap. A párt ■ építéssel kapcsolatban azonban vannak egyes esetek, ahol még nem sikerült ezt megoldani. Pl.Növényvé­delmi-Szőlészeti Kutató Intézet közös pártszerveze- I ! te. te Bárd elvtársnak: A megjelölt százalék helyes,talán rosszul lett ér­telmezve. A pártoktatásban a 4oo, ós looo standard számok. A lemorzsolódás a tudományos intézetekben igen csekély. A jelenlegi looo létszámnál sem nagyobb a lemorzsolódás, mint a kiindulási 400 esetében. ^ Dési eÍvtársnak:' Kérdésére sok mondanivalóm volna. A távlati tudomá­nyos tervekkel sokat kell, hogy foglalkozzunk. Már a vizsgálat is foglalkozott ezekkel a problémákkal. Vannak olyan, intézeteink, ahol a teljes vólumen érint- 1 ve van. Van olyan intézet, ahol csak egy cseóly töre­dék foglalkozik a távlati tudományos tervvel. A végte­len nagy adminisztráció nagy probléma. A tudományos tervem nehézségeivel foglalkozni kell.Nehezíti mun­kánkat az is, hogy nem ott van a terv,ahol a pénz. Molnár elvtársnak: Első két kérdése egy téma körül forog különböző képpen. Az intézetek nagy részében a gyakorlattal va- i ló kapcsolat jó, különösen az ipaiú kutató intézetek­ben. Más jellegű a minősitő intézetekben, ahol szoros a„kapcsolat. Az alapmutató intézetek egy részének is jó a„gyakorlattal való kapcsolata. Második kérdés a felső oktatással való kapcsolat. 1 mHHHH ■ ■/ ■ HHp.­* £ * . 0 - j * -------------------------------------------------------------------------------------*----- 1 M---|-------

Next

/
Oldalképek
Tartalom