Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.7.a/3)
1960-12
[............................................................................................................................................'pa^A'é .........y • • .v I — -....... ...... :,,v na •!■'•'• v gr,- ■ .•, óv®:... ai-.y; a-v,. rr ■■ fi a'Vr.'rta*"y w...-.■ Ut... ■ /HmmmmmaMIBÍSSmxw: :• r .■'•/■.■, é ... ■ ®,W. ...- .. - ... II ’ i * - 15 -i vált ki és ezzel a szocialista táborból való kiválásával a békének a fő erőit gyengítette és gyengíti - persze csak a raaga arányai között, nem. kell eltúlozni a gyengülésnek az „arányát. De egyfelől a blokkon kívüliségnek ezt a kékféle értékét„ebben az összehasonlításban kell nézni, másfelől a nemzetközi életben való szerepükben is van minőségi különbség. Nemcsak az összehasonlításban, hanem a szerepükben is van minőségi' különbség. Ha szabad képes beszédet alkalmazni, akkor azt lehet mondani, hogy az ázsiaiafrikai blokkon kivüli országok, az antiimperialista harcban úgy viselkednek, mint a belpolitikai osztályharc egyes szakaszain a középparaszt szokott viselkedni, az ingadozás összes tünetéivel. • Az ilyen hasonlatban nem szabad világos - minden részletet átvinni az összehasonlított k'között, de a nemzetlcözlio sztályhar c .arányai, természete, és a belpolitikai osztályharc arányai és természete különbségét figyeÍr íbevéve lényegében ilyen összehasonlítást lehet tenni a burzsoá-nacionalista azsiai, afrikai vezetők nemzetközi szerepe tekintetében. Es itt jön a legkritikusabb rész, amit ezzel kapcsolatban mondani akarok, és itt kérem, na-yon, hogy no értsen senki félre, azt is megmondom, hogy hogyan no értsen félre, Ha őzt a lcéj»es beszédet el lehet mondani az ázsiai-afrikai , országokkal kapcsolatban} hogy az antiimperialista harcban olyan' félő tüirtoket mutatnak, mint a belpolitikai osztályharcban, annak egyes szakaszaiban a középparaszt, akkor a képet tovább lehet vinni és *.zt lehet mondani, hogy a jugoszláv revízióaifcták viszont a nemzetközi osztályharc területén, az antiimperialista harcban úgy viselkednek, mint a belpolitikai osztályharc területén a spekuláns ! és a kupec viselkedik. Vigyázzunk, no ártsák félre, itt nem Jugoszláviáról • von szó, itt nem a Jugoszláv Kommunisták Szövetségéről van szó. Itt a jugoszláv rovizionis t áltró1 van szó, akikről a moszkvai nyi- . latkozat azt a „súlyos megái la. itást tartalmazta, hogy nemzetközi opportunizmus ./'Amit nemzétkö i opportunizmusnak nevezünk az anti! imperialista harcban, az valójában belpolitikai harcban az ólősdi, spekuláns és kupec típusa. Es miért kell ezt most különösen látni? Miért volt arra szákseg, hovy a moszkvai nyilatkozat a nemzetközi opportunizmus... /Egy rész vohnikai okokból kimaradtII!/ /képviselői: r Megtették, hogy maga a külügyminiszter odautazott a közgyűlésnek olyan szakaszában, amikor külügyminiszterek már nem voltak jelen, És maga a külügyminiszter beszélt a kongói kérdésben, az algíri kérdésben, s meg kell mondani, hogy jól, Es ezt követően a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének a lapja közölt egy tanulmányt, amelyben a francia párt életét tépi' darabokra, a Francia Kommunista Pártét. Az egész nyugat-európai politikai életben a legbonyolultabb helyzetükön rendkívül kritikus körülmények kö.öt.t végighaladó/ártnak az életét teszi a donunci álás sál egye'rangu kritika tárgyává. Vegyük 'észre az összefüggést. A vitákban Algírról be' szeltek és Kongóról. A volt francia jármotokon - rész en Algírban is, és ogy bizonyos tekixycd&en Francia-Kongóban, Be Ipa-Kongóban egyaránt a de a-okratikns er öltnek a főiskolája a francia párt volt. í ■ A I I I 1 ■ m
