Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.7.a/1)

1966-10-15

/fi - lo6 -/bfün^B^^^K tó

. 1 , ^^Felmenil azonban, hogy nem volna-e lehetséges néhány

alapvető kérdésben bővebb ismereteket korábban kapni, mert hiszen az állami határozatból az operatív végrehajtásig idő kell.

Ilyen területek pl. a tervezés, az árképzés, az anyagi ösztönzés, a finanszírozás.

Mindettől eltekintve a Müvek Vezérigazgatósága tett már néhány kezdeményezést az uj irányába. Úgy gondoltuk, hogy erre igen nagy szükség van, mert hiszen .több dolog meglehetősen hosszú áttételen keresztül jut nemcsak megértésre, hanem végrehajtásra is. Mái* ebben az esztendőben nagyobb súlyt helyeztünk a jövedelmezőségre. Ennek érdekében kidolgoztuk a vállalati eredménytervet, azt gyáraink megkapták ós párosulva az anyagi ösztönzéssel láthatják, hogy erőfeszítéseik milyen anyagi előnyöket jelentenek számukra. Kidolgoztunk egy uj tervezési, ösztönzési ós gazdálkodási rendszert vállalatunkra ós azt a mini oz tó—

| rium illetékesei elé terjesztettük azzal, hogy 1967. január 1-től

fogadja el alkalmazásra. E javaslat elfogadása a Müvek számára i

azt jelentené, hogy az eddigiektől eltérően előreláthatóbban ós emelett szabadabban gazdálkodhatnánk, természetesen megfelelő ellenértéket letéve, illetve befizetve az államkasszába. Lényegesen kevesebb mutatóval kapnák meg jövő évi feladatainkat. Reméljük, hogy ezen kezdeményezésünk elfogadást nyer és igy a Müvek a jövő esztendőben jelentős tapasztalatokat szerezhet, amelyek nemosak a mi számunkra lehetnek előnyösek, hanem másokéra is.

Az uj mechanizmussal kapcsolatban kialakult még az a vélemény is nálunk, hogy rendkívül meg fog nőni annak szükségessége, hogy a gazdasági vezetők, kellő marxista elmélettel és szemlélettel rendelkezzenek, ilyen látókörük bővüljön. E véleményünk azon alapul, hogy a gazdasági mechanizmus pártunk gazdaságpolitikájának végrehajtási eszköze és módszere, igy nemcsak szakmai kérdés; hanem politikai is. Ügy gondoljuk, hogy nem lehet helyes a gazdaságpolitika irányába álló ós ható vállalati politika kialaki tása akkor, ha nem tudjuk helyesen értelmezni magát a pártpolitikát. Számolni kell azzal, hogy a piaci kereskedelmi, bérezési, tehát lényegében foglalkoztatási ós kereseti ós mindezek együttes hatásaként az életszínvonal alakulása országunkban ne© fi lesz független a vállalati gazd^ági^dintésektől. Ilyen ügyeiben 7

’** — ' _ A.N88Sa^«gS«!W-.».---♦