Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1987-01-15
A tanmühelyékről, fenntartásukról: Vállalati,illetve szövetkezeti tanulóink az alapképzés időszakában tanműhelyi képzésben részesülnek. A tanműhelyeket /jelenleg 4 férfi, 3 női, 1 férfi-női fodrász, 1 kozmetikus tanműhely/ a vállalatok, szövetkezetek tartják fenn. A tanműhelyi oktatók - 1 fő kivételével - az iskola dolgozói. A tanműhelyek száma az utóbbi években csökkent, ós bennük a műszakok száma is.Ez összefügg a vállalatok anyagi helyzetével, átszervezésükkel. A tanműhelyek állapotának többsége kielégítő, egy teljes felújításra szorul. Fenntartásuk komoly gondot jelent az üzemeltetőnek, még akkor is, ha idegen vállalatok tanulóinak képzéséért tóritóst kapnak. Az újonnan szerveződött vállalatok, szövetkezetek tagsága a képzés jelenlegi volumenét túlzottnak tartja, csak pillanatnyi érdekeit tartja szem előtt, tó netn veszi figyelembe a nagyarányú létszámfluktuációt, a pályaelhagyást. Az új oktatási törvényhez kapcsolódó 22/1986.MT rendelet értelmében az oktatóknak vállalati állományba kellett volna kerülnie. Szóbeli ígéretet kaptunk az iskola fenntartóitól, hogy továbbra is tanműhelyi oktatóink iskolai állományban maradhatnak, igy komoly bizonytalansági tényező iktatódik ki az iskola életéből. Az elhelyezkedési gondok ellenére az érdeklődés az iskola iránt továbbra is élénk. Általában háromszoros a túljelentkezés. A vágyak ós valóság a tanulófelvétellel és képzéssel kapcsolatban a legkevésbé sincsenek összhangban, sok konfliktust teremtenek az iskolába jelentkezők ós az iskola között. III.Az oktató-nevelő munka tapasztalatai: A tanulók neveltségi - képzettségi szintje Y© A tanulók Budapest minden kerületéből és agglomerációs körzetéből kerülnek beiskolázásra. Különböző a neveltsegi szintjük, amelyet a különböző környezeti, illetve családi szokások és hatások jelentősen befolyásolnak. Az iskolában a kétéves tanműhelyi alapképzés időszakában az iskolán kivüli hatások mellett egységes nevelői ráhatások érik őket. Pozitívan formálódik jellemük, közösséghez való viszonyuk, világnézetük a tanítás mindkét színterén, a j 1 társadalmi munkaakciókon, a tanórán kivüli szerzett foglalkozásokon, szabadidős programokon. A szórványoktatásba kikerülvén a pozitiv hatások háttérbe kerülnek a valóság heterogén volta miatt, sőt nem egyszer feloldhatatlan ellentmondásba kerlilnek tanulóink az üzleti élet tapasztalatai ós az iskolai tananyagban elsajátítottak vonatkozásában. Különösen nagy az ellentmondás az osztályfőnöki, az etika orakon elhangzottak és a valóság gyakran romboló hatásai között. Ebben a konfliktusban a serdülő közömbössé, pesszimistává, talajtalanná válik, különösen azokon a munkahelyeken amelyek két évvel f jmm -------------------------------------I
