Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1974-11-14

r - r | •• j j * -'­!- 12 -vékonyaégéről, „ s ily módon a munkásoknak' lehetőségük van az egész vállalati„munka megítélésére, arra, hogy beleszóljanak gyáruk, üzemük irányításába. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen gyűlések látogatottsága'jó, az összes dolgozóknak csaknem a fele megjelenik ezeken. Uj fórumként jelentkezett'a beszámoltatási időszakban a törzsgárda tagok értekezlete is. Ezeken szintén nemcsak egy-egy műhely vagy munkahely problémája került napirendre. Leggyorsabban válik általánossá - legalábbis a tapasztalat azt mutatja - a szocialista'brigádvezetők tanács­kozása. Ezt a fórumot'na már a vállalatok, intézmények vezetői is felhasználják arra. hogy kikérjék'a munkások, a dolgozók véleményét a vállalati elhatározások, döntések előtt. A szocialis­ta brigádvezetők értekezletei sok helyen már kibővített jogkörrel működnek, döntenek munkaverseny ügyekben, véleményt mondanak ' Y a munkába állítandó brigád- és művezetőkről, üzemvezetőkről, stb. Kerületünkben is megállapítható, hogy a szakszervezeti taggyű­lések - miután csaknem mindenki szakszervezeti tag - mind jobban módot nyújtanak arra, hogy a munkások véleménye közvetlenül is ' hatást gyakoroljon a vállalati tervekre, a vállalati döntésekre. Több helyon„beleszólnak már a szakszervezeti taggyűléseken az üzem vezetőinek stílusába, avállalati munkás jóléti, szociális, sportköltségek kialakításába, ezek felhasználását ellenőrzik, 3 : ffike.rüie ti Párt.bízott s_ág úgy ért ékeiig hogy az Ji zómi demok­rácia fejleszt esőben, a Tárt, .szerepet ffi bartvü’ie tőooTeEf pTrt­­szqrv.ozót ele nogórte ttele. Ezt mutatja, hogy rendszeresen'napirend­re „ tűztek az üzeni demokrácia fejlesztésének kérdéseit, ellen­őrizték „annak megvalósulását, és úgy itéli meg a kerületi Párt­­bizottság, hogy az'üzemi demokrácia továbbfejlesztésének a lehe­tősége biztositott. A számottevő fejlődés ellenére vannak'az üzeni demokratizmus­­sál kapcsolatban tévos, hibás nézetok, fölfogások is. ICcrüle­­tünkben is találkozhatunk olyan nézettel, amely a közvetlen ró és a közvetett demokráciát non megfelelően értékeli. Többen' anti•••demokratikusnak tartják a képviseleti demokrácia elvét. Úgy vélik, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésének el-" sodlegos és egyetlen útja a közvetlen demokrácia. Ezek véle­ménye szerint mindón kérdésben gyári, városi méretű szavazást kellene elrendelni. A közvetlen demokrácia szembeállítása a képviseletivel alapvetően hibás, a kettő egymást non kizáró, hanem egymást kiegészítő fogalom. Az ágit.prop. munkában ezt fáradhatatlanul magyarázni kell. .i tömegek bevonása ellen a döntések előkészítésébe manapság leginkább a szakértelem, a szakszerűség védelme cinén teszenk ellenvetéseket. Ez„a nézet a szakértelmet szembeállítja a demokráciával, podig ezeic nem ellentétesek, hanem egymást kiegészítik. A tömegek műveltsége, szakmai színvonala óriási mértékben növekedett, A dolgozók töb’ sége ma már nem laikus tömeg, hanem, a költő szavaival élve: mindinkább a hozzáértő ! IC

Next

/
Oldalképek
Tartalom