Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1974-11-14

----------------------------------------—i

i ‘ . i. v

4 SÍÉ ' ' . ; Ág ■' : - j

1■g ■ j S

! :

» - |

I

> • ffi g A ■

I- ■ ' ' - 13 -✓

nép okos gyülekezete. Kerületünkben nagy többségben vannak azok ágvezeték, akik folisnorték, hogy a vezetés non nélkülözheti a közvetlen termelők; a végrehajtók'termelési tapasztalatait.

Mind többen tudják, hogy a munkás, a dolgozó nemcsak a termo-"' léshez ért,„ nemcsak az azzal szorosan összefüggő tények érdeklik;. túl lát a műhelyen, van véleménye az üzemről, a vállalatról. Ezt mind több vezető nemcsak felismeri, hanem hasznosítja is.

Ahogyan előtérbe került az üzemi démokrácia fejlesztése, néhányon hangot adtak annak a véleményüknél:, hogy a demokratizmus kiszélesítése „lerontja a munkafegyelmet* E nézet képviselői a demokráciától féltik a„munkafegyelmet, mert tulajdonképpen a demokratizmust liborializnusnek fogják fel. E kérdésben az ágit.prop. i munkának is van adóssága. A szocialista demokráciával kapcsolatban tapasztalható - „lcórületünkben is - hogy van valamiféle érthetetlen szemérmesség. Nagyon kevés szó esik ugyanis a felvilágosító munkában arról, hogy az üzemi demokráciának is osztálytártaim^ van, meghatározott céljai vannak, hogy a szocialista demokrácia feltételezi a rendet, a fegyelmet, s hogy ez szervezett demokrácia,

~ A„„párttagsá,g, q „dolgozók politikai^ ideológiai, müveitséffinők növ eke d o s é t, „táj ék o z o 11 s ár;ukaté /fél szolgálta _a part okt oüjáé^/ * az .információs os táj okozta tő ppmka*:

a* A-.-X«t kongresszus után a pártoktatás uj rendszerét vezettük bo. amely jobban biztosította a .tánfolyanok raóáaásra ‘épültsó/pét, az álapo zast „ es tóycTbTccTp'zéstsTgitottc a XTfxoroncTéTTabbj oktatást, a különböze" r5.te.gek - vojíetőkJ párttagoTcj" raiuüiáspjc

• ertelmisegíol; - jobban mogtaíTLtálc "az’ "érdekrőcfási körtfknok

negfoTolo ftér mát. “

A beszámolási időszakban a pártoktatásban résztvevők száma ' ' stabilizálódott* A tömegpropaganda tanfolyamain évente 42oo-44oo között „volt a hallgatók létszáma. Ebből a kerületi párttagság^ arány a évi' átlagban 61-63 %-os. A munkások létszáma 55o~ő5o között„mozgott, ebbon az oktatási évben 9oo-95o körül van.

, A Marxista-Léninista Esti Középiskolánkra évente 14o-15o-on

jelentkeztek, ebből átlagosan évente loo-an tettek eredményes , vizsgát. A Marxista—Leninista Esti Egyetem különböző tagozatain mintegy 4oo fő tanul évente. Ezek á létszámok reálisnak mondhatók kerületünk dolgozóinak számát, összetételét tekintve és azt, hogy szervozott politikai oktatásban a szakszervezeti és KISZ oktatást is beleértve évente 11 ooo-on részesülnek.

Örvendetes tény, hogy mind a marxista középiskolára, mind a marxista egyetemre sok fiatal és hő jelentkezik. A marxista egyetemen nőtt a műszaki értelmiségiek aránya, a középiskolán az érettségizettekké. Gondot okoz, hogy a középiskolán elég nagy számú volt évente a lemorzsolódás; a párttagság aránya pedig lecsökkent, mindössze 3o-33 &~os.

— ■ " -.. v-----