Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1974 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1974-04-18

—y to * 7 ~ ' mm mm A kerületünkben dolgozó gazdasági vezetők szakraai képzettsége magas.Ez természetes, hiszen a kerületben túlsúlyban lévő műsza­ki, tudományos intézmények, országos hatáskörű szervek működése másként elképzelhetetlen. Tudományos-, kulturális intézetekben a tudományos fokozat megszerzését szinte életcélnak tekintik* Szakmai„hozzáértésük jó. Ezt a hozzáértést tudományos-, kulturá­lis intézetekben, országos hatáskörű szerveknél a társadalmi ér­dekek tekintetében érvényesítik is. Vállalatoknál ez csak akkor van igy, ha az egybevág a vállalati érdekkel /ez az ösztönzőrend­szer hibáiból adódik/. V A „szakmai követelmény vonatkozásában néhány vállalat alsóbb szin­­ffi tü vezetésében van probléma. Különösen a szétszórt területen, mos­toha körülmények között dolgozó építőipari vállalatoknál, és a vendéglátóiparban. Ezek a vállalatok azonban nagy erőfeszítése­ket tesznek a képzettség emolése érdekében. Tapasztalható elég gyakran / szakmai szempontok előtérbe helyezé­se a politikai követelménye, al szemben. Ez a negatívum s'zinteri összefügg a kerület sajátos összetételével /az értelmiség magas aránya/. Helyenként találkozunk technokrata szemlélettel, a szak­mai gőg megnyilvánulásával. Annak megállapitása mellett, hogy a szakmai képzettség átlaga ma­gas, nem hallgathatunk arról a problémáról, melyet a továbbképzés megoldatlansága jelent. Szervezett szakmai továbbképzés lényegé­ben nincs. Az a néhány gazdasági' vezető, aki állami, szakmai ok> tatasban vesz részt, inkább egyéni elhatározásból teszi. A szakmai vezetők nagyrésze megfelelően él a nagyobb önállóság _ Kflr rugalmasan alkalmazkodnak a megnövekedőt! feladatokhoz. fa' Mégis e teren ián a legtöbb hiányosság a vezetés minden"szintjén. Ez teljesen érthető, mert vezetőképző iskolák régebben nem vol­tak, a mostani vezetőképzés sem elég tervszerű és különösen nem , folyamatos. Szemleletbeli oka is van az e téren kialakult helyzet­nek; ugyanis még ma„is sokan úgy vélik, hogy aki szorosan vett szakmai területén kiváló, az jó vezető is. Sokat beszélünk a ve­zetőkészségről, a vezetésrő 1, az ott létező hibákról. Ostorozzuk a vezetőket, de nem tanítjuk okét; mécís'zeresen arra, hogyan kell art a gyakorlatban csinálni: demokratikusan",” koTlektivan, de egy­személyi felelősséggel vezetni - a társadalmi szervekkel együtt­működni a vezetes minden szintjén /konkrét esetekben!/ — szerve­zési koncepciókat kidolgozni és azt végrehajtani - a hatásköröket es felelősséget decentralizálni - mit jelent az emberközpontú ve­zetés stb. Minden vezető - autodidakta módon - valahogyan bele­­jLanpl a vezetesbe. í)e~éz a r ogazdaságnak sok forintjába, sok embernek pedig az egészségé. kerül. A í tm m i ........

Next

/
Oldalképek
Tartalom