Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1971-10-28
kI A MAGYAR VILLAMOS MÜVEK TRÖSZT GAZDASÁGPOLITIKAI , HELYZETE, AZ 1971-75. ÉVEK FŐ FELADATAI, CÉLKITŰZÉSEI, A PÁRTSZERVEZET GAZDASÁGSZERVEZŐ MUNKÁJA 1. Az MVMT helye és szerepe a népgazdaságban Az 1963. szeptember 1-én alakult Magyar Villamos Müvek Tröszt gazdaságilag közös szervezetbe tömörít valamennyi villamosenergia termelő és elosztó vállalatot, valamint néhány,, a villamosenergiaipari célokat elsősorban szolgáló , egyéb tárgyú /szerelő, beruházó, épitő/ vállalatot, A Tröszt ellátja a magyar '• villamosenergia rendszer operatív, miiszaki irányítását, s e vonatkozásban ha— I táskörrel rendelkezik az ipari erőmüvek tekintetében is. A Tröszt keretébe tartozó 24 vállalat az ipar termelési értékének 4 %-át állítja elő és az állami ipar létszámának mintegy 3 %-át /38.000 fő/ foglalkoztatja. A trösztnél a társadalmi tiszta jövedelem évenkénti növekedése a III. ötéves tervidőszakban 14 % volt. A villamosenergia termelés és elosztás rendkívüli eszközigényessége folytán az MVMT a legnagyobb állóeszközértékkel rendelkező gazdálkodó szerv az iparon belül, az állami ipar összértékének 14 %-át köti le. , A villamosenergia termelés és elosztás, tehát az MVMT szerepét a népgazdaságban %-os és egyéb mutatószámokkal kielégítően nem lehet mérni. Véleményünk szerint az, hogy a villamosenergia szolgáltatás tervszerű fejlesztése a népgazdaság fejlődésének alapfeltétele, olyan tény, amely bizonyításra nem szorul. A trösztöt törvényes előírás /villamosenergia törvény/ kötelezi a népgazdaság villamosenergiaigényének mindenkori maradéktalan kielégítésére. 2, A Magyar Villamos Müvek Tröszt tevékenysége, működésének és fejlesztésének problémái a gazdasági reform tükrében. A gazdasági reform a villamoscnorgiatoljositmény kontingentálását, mint gazdálkodási módot megszüntette. Ez által az MVMT kötelezettségei a társadalmi szükségletek kielégítése területén fontos uj követelményekkel bővültek. 1968. január 1-től kezdődően a villamosenergia iparnak lehetővé kellett tennie a szabadon jelentkező villamosteljesitmények maradéktalan kielégítését. Az 1968. január 1-i árrendezés a villamosenergia termelői egységárát mintegy 20 %-kal csökkentette. Ez az intézkedés egyrészt a népgazdaság valamennyi termelői szektorában elő kellett, hogy segítse a termelési költségek csökkentését, JL ugyanakkor a villamosenergia iparág számára a rentabilitás kérdését- nehezebbé tette. ' A gazdasági reformra történő áttérés további fontos elemeként kiépítettük azon uj szerződéses kapcsolatokat, amelyek a megszűnt anyagkiutalásos rendszer he* lyett a megfelelő anyagellátást biztosították. E vonatkozásban a feltételek megteremtése nem volt probléma-mentes és ma sem tekinthető annak, főleg az erőművi tüzelőanyagé11átás tekintetében. | 1969. első félévében, amikor az alapenergiahordozókban túlkínálat mutatkozott a tüzelőanyag piac bizonyos korlátok mellett - a vevő piacává vált. 1969. kö(zepe óta, az energiahordozók szűke miatt az eladó helyzete vált előnyössé és az MVMT-nek a gazdasági érdekek szem előtt tárté választási lehetőségei minimumra korlátozódtak. I Á5 TT " : y ^^ ---— " ■ v------------" $ __________________________________________________________________________
