Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1969-11-20
í MMBli« 8$esaBBUk$lR.S&s. [ ^un^mowwMis'.Metuisaw > 1f _ 3 -* / j » I2 fi A pó^tdenokrácia erősítéséhez hozzájárult kerületünkben az a xejlodes is, ami az utóbbi óvokbon a tájékoztató és információs munkában végbement. A párttagság nagy többségének v.. lenénye szerint a vezetőségek választásának rendszere sokat fejlődött, a demokratizmus szél J-esedett /pl. a jelolobizottságok előzetes megválasztása, a szóié s kozvelenenykut at ás a javaslattételhez, hogy a taggyűlés titkárt os vezetőségi tagokat választ, stb./? A felsőbb partszervek választási demokratizmusának szélesítéséhez több eszrevetel, javaslat hangzott el. A pórtdemolerácia érvén, psülését a gyakorlati munkában több MblA-tonyezo befolyásolja, nehezíti.- A taggyűléseken a velonenynyilvánitás non egyforma. A tar— fi 39§ elsősorban^a termelési, gazdasági kérdések tárgyalásáaoto v* H.Pe^helet beisfihelyzetének vitája már korántsem ilyen szintű. ^ oaggyü„es vitakészségét gátolja, hogy k Leszámoló sokszor általános, nem az adott, helyi •oroblémákat veti fel, nem nyújt .alternatív megoldásokat. Néhol bi-~ ?ok? Glkonyolneseöés figyelhető meg, amelyet meg is ideologizalnak, "úgyis az van, ami van", "hiába a vita? úgyis az lesz, amio ok akarnak". Az utóbbi időben a pórtcso-Sof-Sfiífi^y^Gffiüeientősen megnőtt. A pártcsoportban őszintébben,_nagyobb^aktivitássál vitatkozik a tagság. Ott jobban felszínre kerülnek a különféle vélemények, több és ölesebb a biralat. ’- Gátolja a demokrácia^ érvényre jutás át a nem megfelelő, gyaknálvi °p 11 1 wS í °r A S 1}ého1 a pártszervezetben lévő sze|Hcfiíkteí A1! örszágos Levéltár, Színházi Intézet, Ttaitam fiort Troda, sob./. Ennek okai az ogzisztenciáfu°?G1lyi * esotleY a kádermunkában elköveteLt hibákra vezethetők vissza,- Többen Jfifefcik, hogy a bírálat szabadságával való élés nem egyszer "birálgatásssá" fajul. Országos kérdésekbenrngyon na Líralat, olyan kérdésekben viszont, ahol a biy jelenség valakinek a helyi tevékenységével fürt vtente A A ? megszelídül, gyakran formálissá válik. Vannak parttagok, akik nem mondanak véleményt, nem foglalnak állást , vagy ha már non lehrt - kitérni, Lak jelentéktelen részkérdésekben szólnak hozzá. Több helyen a bírálatot Tbirótat /pt.1' közelik, a sértődés • elkerülése végetfi a biralab ubán /a foiyoson, szobábai, stb./ kezdődik a ~iaf^?faf*codas» "Hogyan ke.11 érteni" a bírálatot. Mások, ha a velemenyuket partesöpörtbán elmondták, vonakodnak azt taggyűlésén is elmondani, A tudományos intézetek oárttagsáte hosszú ideig a rangok, a szaktekintélyek bűvkörében tlt° nakadémikust fiirálni? i/, ami akadályozta - talán köteíoqqtart1? "■? Liralat, a véloménynyilvánitás jogát, f ilyen jelenségeknek összetett oka van. Mört-lcrrtLÍZ?r*rtfi^SZVYtlGnSíJ;rt a fáj okozat lanság, de leggyJsrabbon a finom visszavágásoktól" való félelem húzódik I I — — — a.,mi- i ni®n_r
