Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.6.a/4)

1968-06-06

I ] a r ■i I ; i $ ■ ■ i • 1 í l Ír ■ ■ ?&# { * MSZMP., I.kerületi Bizottsága SZIGORÚAN BIZALMAS! Budapest I., Krisztina tér 1. Készült; <15 példányban. IkiÉskáfe 1/65/1.968 .VB. j H. ... számú példány. I n f o r m á o i ó s___j__ e_ 1_ e. jn t é s _ a Győr-Sopron-Bbenfurtl Vasútról I./ A Győr-Sopron-Ebenfűrti Vasút jogi státusa A Győr-Sopron Ébenfurti Vasút és a felmonihatatlan üzemkeze­lési szerződés alapján általa üzemeltetett Fertővidéki Helyi­érdekű Vasút Rt, a jelenleg is érvényben lévő, 1875. évi XXXVII. Kereskedelmi Törvény rendelkezései szerint alakult meg, amelyet a két társaság alapszabályai is tükröznek. fa Ezek szerint a vasúttársaság legfőbb szerve a részvényesek közgyűlése, amely többek között megválasztja - 3 éves idő­tartamra - a társaság igazgatóságát, 1 éves időtartamra an­nak felügyelő bizottságát. A társasági igazgatóság az alap­szabályban lefektetett jogkörben.megbízatásának időtartama alatt a vasúttársaság irányító szerve. A felügyelőbizottság ellenőrzi a vasúttársaság törvényes és alapszabályszerü mű­ködését és pénzügyi helyzetét. 1922-ben a St.Germain-i békeszerződésben megvont uj ország­határral a Győr-Sopron-70benfurti Vasút Baumgartentől-Eben­­furtig terjedő huszonhat kilométeres szakasza /magyar ré­szen maradt Győrtől országhatárig 89 km/, valamint'a Fertő­vidéki Helyiérdekű Vasút Rt, Mexikópusztától Ifeusiedl am See-ig terjedő 38 km-es szakasza /magyar részem maradt Cell­­dömülktől Mexikópusztáig 64 km/, az osztrák állam területére került. fa A vasútvonal hossza tehát magyar részen 153 km, osztrák ré­szen 64 km. Tekintve, hogy a St.Germain-i békeszerződéssel elosatolt Burgenland szervesen beletartozott a nyugatmagyárországi gaz­dasági egységbe, és hogy-ezek a területek vasúti összekötte­tés nélkül ne maradjanak, a ST.Germain-i békeszerződés köte­, lozte a két államot a vasúti forgalom zavartalanságának biz­tosítására. ,Ennek alapján az osztrák állam az 1923. jul.7-i szövetségi kereskedelem- és közlekedésügyi miniszteri rende­lettel a „két vasutna,k az osztrák állam területére került vo— nalrészeire a magyar állam által korábban .adományozott kon­cessziókba belépett, f koncesszió elismerésével egyidejűleg az osztrák állam joge+ sálába 1gr’-zgatósági tag delegálására a társaság igazgató­* ♦/• * l^firt] ' ' ' B ] i AG ■ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom