Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1966-08-11
/ I ^ k - 5 -sokkal kiegészül, a igy kerül be a küldött értekezlet beszámolójába. Pécsi et,: a jelentésben levő megállapítások igazak, helyesek. "Nagy Téma ez, fel lehet sorakoztatni pozitiv éa negativ dolgokat, s mind igaz, mindennel összefügg. Arra kellene törekedni, hogy a fő tendenciákat mutassuk meg, hogy összehasonlításokat tehessünk. Egyet ért azzal, hogy ezt is különböző nózőazögbol lehet megközelíteni. Az ország és a munkások helyzetét vizsgál- , va megállapítható, hogy nagy fejlődést értünk el, 58.óta a szocializmus építésében nagy előrehaladást tettünk „az élet „minden területén, s mégis a hangulati kérdéseket vizsgálva megállapítható, hogy rosszabb a hangulat az 58-aa évhez viszonyítva. Az ország fejlődése és a munkások rossz hangulata nem ellentétes, 58-ban az életszínvonal felfelé Ívelésével,„perspektívájával foglalkoztak, a ezenkívül egy sor más probléma„is adódott, ma pedig az életszínvonal stagnálásával, ill. az életszínvonal emelkedésének kis perspektívájával állunk szemben. Ez nem egy olyan fo perspektíva, ami megmozgatná különöskópen az embsreket, a ráadásul még közrejátszanak a rémhírek ia. - Politikai hibának tartja a leszállított árucikkek eltűnését. - A kelet és nyugat összehasonlításánál a rendszerek hatékonyságát is nézik.^Sok minden befolyásolja a munkások rossz hangulatát. - Legdöntőbbnek a demokrácia kérdését tartja, a itt nemcsak az*üzemi demokráciára gondol, 58-ban még egy ellenforradalom tapasztalataival a hátunk mögött érzékenyebben reagáltunk mindenre, a tömegkapcsolat erősítésével foglalkoztunk. Azóta végbement egy erős stabilizálódás, de azt ia látni kell, hogy stabilizálódott a bürokrácia is. Ezrével vannak tapasztalatok, hogy dolgokat bürokratikusán,' nehézkesen intézünk el, ma több a kiskirályoakodás, a vélemények meg nem hallgatása. Ezekre vonatkozóan több utalással kellene lenni a jelentésben, mert jelenleg mindezek a tényezők is igen erősen hatnak. Szorosabbá kell tenni a tömegkapcaolatokat, több figyelemmel lenni a véleményekre, sok mindent lehetne I fo> tenni ebben a kérdésben. Jelenleg nem olyan a kapcsolatunk a munkásokkal, mint 1958-ban volt, önelégültség, megnyugvás mutatkozik, a ugy tűnik, hogy a tömegkapcsolatok lazultak. Ezt jobban és őszintébben vessük fel a jelentésben. Gárdonyi et.-nő: véleménye, hogy azok, akik választ tudnának adni a problémákra, meg tudnák magyarázni a dolgokat, azok nincsenek a munkások között, s akik közöttük vannak, azok is igen elfoglalt emberek. Az ár- és bérintézkedésre ia lehetne választ adni. Keveset foglalkozunk azzal, hogy mit nyújtott ez a rendszer a munkásoknak, a azok gyermekeinek. A kis dolgokat nem használjuk fel eléggé agitációnkban. Egy-egy embernek saját életén keresztül kellene megmagyarázni, hogy mennyit változott a család élete. Volt időszak, amikor erre nagyobb súlyt fektettünk, A bürokrácia összefügg a korupcióval, ami rendkívül sok keBenftiséget okoz az egyszerűbb embereknek. Ez nagyobb probléma, mint a húsárak emelése. Nagyobb lenne a rendszerünk tekintélye, ha f ezt meg tudnánk szüntetni. A kulturigények kielégítésében nagy szerepe van a TV-nek. Véleménye, hogy a TV nem nyújtja azt a művelődés terén, aint amit elvárnak tőle. Nem igaz, hogy a munkásokat nem érdeklik a komoly darabok, - Meg kellene javítani a politikai nevelőmunkót. Dezső et.: A munkások fogalmának meghatározásánál sok mindent kell ifigye lembe venni. A Peat-Budal-nál a munkáslétszám zöme I fo'\ ■ fo . • ’ . ' • ' I . ■. &- ' «' ■■ . . fi ■ . • . ffi,,,.. 1 | í .
