Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1966-08-11
MiiwMfiiii irmtr MüStsaaLQu- -fai «✓ i 1 a Statisztikai Hivataltól vettek át, - az 58-as felméréssel kapcsolatban összehasonlításként megállapítja, hogy azóta a munkások világnézetileg, politikailag nagyon sokat fejlődtek, a most mások a körülmények, problémák, mint akkor Holtak. Azóta rengeteg intézkedés történt az életkörülményekkel kaposolatban. Az 58-as időkben a kielégítetlen szükségleteket természetesének tartották, a gondjainkat jobban megértették, ma más a helyzet, türelmetlenebbek sokszor véltTí^enyelk kielégítésével kapcsolatban. Ami jó éa helyes intézkedés történt, azt természetesnek vették. A lakásigények nőttek, a közlekedés uj tarifája van akinek jó, s van akinek rossz. - Véleménye, hogy ma a munkásoknak politikailag szilárdabbaknak kellene lenni, mint 58-ban voltak. Előrébb vagyunk ebben a kérdésben is, de megítélése szerint a politikai nevelőmunka nem tartott lépést a fejlődéssel. A politikai érdeklődés évek óta egyszinten mozog. Főleg azoknál nincs sok fejlődés, akik vidékről járnak be budapesti munkahelyükre, a ez a megállapítás főleg a nő dolgozókra vonatkozik, akiket munka után vár az u.n. máto sodik műszak. Sokat utaznak vonaton, s idejük kevés arra hogy akár politikával, akár kulturális kérdésekkel foglalkozzanak. Az üzemben ezeket a dolgozókat éri bizonyos pozitív hatás, de ez kevés, mert ezek a dolgozók gyakran változtatják a munka jellegénél fogva munkahelyüket. Pozitív a fejlődés azoknál a dolgozóknál, akik munkásszálláson laknak, a caak hót végén mennek haza. Ezeknek nagyobb lehetőségük van a művelődésre is, A munkások életkörülményeire negatívan hatnak az olyan intézkedések, mint a normarendezés, húsárak emelése, az.uj közlekedési tarifa, stb. Átmenetileg ez rontja a munkások hangulatát. A munkásoknak van véleményük, a különböző kérdéseket meg lehetne értetni velük, csak kevesebbet megyünk a munkások közé, elhanyagoltuk a közöttük végzendő politikai munkát is. A munkások azeretik-e az üzemeket? Ez a kérdés lényegében különbözoképen értékelhető; £®&fcátett üzemeknél és a MAV-nál szeretik a munkahelyüket, pl, „az Állami Nyomdánál sokan régó^ ta dolgoznak, a közismert a MÁV-hoz való ragaszkodás is, pedig ott elég rosszul kerestek az emberek. A vasútépítőknél, a Pest- Budainál inkább pénzszerzési forrásnak tekintik,képzettségük, korük, vagy egyéb körülmények miatt nem változtathatják helyüket, HKI-nál is rosszak a kereseti viszonyok, a itt nagy a fluktuáció. A munkahely iránti felelőaaég, a szakmával járó fi *és«ki- büszkeségiem lehet azt mondani, hogy ez rendszeres lenne,-7 ” A békés egymás mellett élés uralkodik az üzemekben, nlncsenek éles vitákt respektálják egymás véleményét. - Megállapíts "ojito, xLM&rJ i;aaa> hogy évrol-évre fejlődés van, növekszik az olvasók, TV- nézők száma, ami erőaen hat az emberek tudatára. - A szocialista vívmányok, a társadalmi szinten viaazajuttatott dolgokéV pe-litikol hatása nog-a-Hlan. $ különböző kedvezményeket e-tve-ezik*^'í áat természetesének tartják. Véleménye, hogy a munkások közül igen kevesen igénybe az üdülési lehetőséget, négy üzemnek van kultúrterme, de az sem mind^£. megfelelő, mert ebédlő is egyben. A kulturális lehetőségek más vonatkozásban sem kedvezőek. A munkások közül aránylag kevesen járnak színházba, hogy ezen a téren van valami fejlődés az a szocialista brigádmozgalomnak ia köszönhető, mivel közösen szerveznek színházlátogatást, Sajnos „a közönségszervezés sem valami magas szinten mozog, mivel inkább operettedre, cirkuszra szerveznek, mig a komolyabb darabokra nem. Kékedi et.; Az anyag átolvasása közben felvetődött a kérdés, hogy a munkások hangulata a korábbi időszakhoz viszonyítva hogy í £ r — k - 3 -