Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1966-07-14
^S-ilMÍ»a{W)MS!fcBiíSWIR»BÍ» aj : V i - 7 -3./ a gazdasági mechanizmus reformba valamennyi szeminárium témája volt, s<5t olyan szemináriumon is, amelyen nem volt e kérdés közvetlen tananyag, széleskörű vitát váltott ki. Az irányítás rendszere átalakításának, a fejlődés üteme meggyóra ft ásáhák szükségességét szinte' eny^tetlleö''elismerték, de a reformmal kaposolatban rengeteg problémát vetettek fel és még több kérdést. A mechanizmus reformja ma a közérdeklődés központjában áll, kerületünkben a műszaki és K^gázdasági"értelmiség nagy száma miatt talán még inkább, mint másutt. A felvetett problémák egyrészét aggályoknak lehet minősitoni, másrészt a kellő tájékozottság hiányának megnyilvánulásaként. Sok emberben bizonytalanságot okoz az is, hogy az irányelveket ismerik, de a konkrét intézkedéseket még nem. Sokan problonáznak azon. hogy személy szerint őket és a munkahelyüket hogyan fogják érinteni a vonatkozó intézkedések. A sok aggályoskodé kérdés közül néhányat fölsorolunk: to a reform nem jelenti-e a tervgazdálkodásról való lemondást, nem erednényez-é~”irifTáöíŐt, nem vezet-e tömeges munkanélküllséghez, mi a~külTTnbség a kapitalista profit és a szooialista nyeresög között, hogyan fog érvényesülni a .rmnkasz.ori.nt1 elosztás elve a leülönböző ffechnikai színvonalon álló üzomok,között-,, mi a biztosíték arra, hogy az intézkedések hatásosak lo3znok és nem érvényesülhetnek olyan negativ tendenciák, mint a vállalati spekuláció, indokolatlan áremelés, minőségromlás, stb? ITen másoljuk-e az általunk elitéit jugoszláv módszereket? Sok, kérdés irányult a párt- 03 szkaszervezetek szerepére az uj gazdasági mechanizmusban. Többen kérdéseket tettek fel a vezetők, szerepéről az uj mechanizmusban. Nen fognak-e visszaélni negnövekedett hatalmukkal? A vezetők megválaszthatják munkatársaikat, .a dolgozóknak milyen befolyása lesz a vállalati vezetők kiválasztásában? Hogyan fog ertéhyelíül✓-v ni a vézétolr”fü1ré2l5tT'féTelőss’égrevouása? Igen sok részletkérdés is felmerült: Milyen lehetőségük lesz a vállalarfcoknak a piackutatásra? A profilgazda rendeletet és a vállalati önállóságot hogy egyeztetik össze? mlyén lehetőség lesz a szellemi export fokozására? Fennmarad-e az átlagbér ellenőrzés? Milyen szerepe lesz és hogy‘fog /m'égi^l'lvánulni a~V‘á±ialatak~~Közti konkurencia? Milyen szervezesd„követkaenényekkel fog járni az uj mechanizmus. Hogyan fog alakulni a minisztériumok és/ közbenső irányító szervek"Tétszáma? stb*, stb. Szenvedélyes viták folytak az ár- és bérintézkedésekkel kaposolatban* Helyenként elkeseredett hangon szólaltak meg. Projjagandistáinlcat dicséri, hogy állták a sarat az ilyen irányú felszólalásokkal szemben is. Olyan kérdések hangzottak el, nint például: "Miért nen a magas jövedelműekre•hárítják a terheket?" /Kisiparosok, orvosok, művészek, stb./ Másrészt: a bérek széthúzása helyett miért törekszünk a bérek kiegyenlítésére? É/Les paraaztellenes megnyilvánulásokat is lehetett tapasztalni, mások viszont indokoltnak tartották a mezőgazdasági 'felvásárlási árak felemelését. Voltak, akik meglepetésüket fejeztek ki az ipari és mezőgazdasági árszínvonal jelenlegi helyzetén, stb. r1' á5 _____ _
