Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1966-06-16
, Abelovszky et.: 1962-ben is ugyan ezek a problémák voltak. A 36o körzeti tagnak a fele munkaképtelen, kb* 15o emberre lehet ténylegesen számítani, ezt a létszámot el kell osztani 12 szervezetre, a ebben benne szerepel a pártvezetőség is. A számokat reálisan kell látni. A körzeteknek feladatul kellene adni, hogy a lakosság hangulatát regisztrálják, befolyásolják, de ez viszont szinte lehetetlen. Nehéz kiépíteni a politikai felelősök hálózatát, ami) hez kb, 86 kommunista kel lene. Ez igen „nehéz. Felelősségre vonni senkit nem lehet, mert nincs jogalap rá. Számolni kell az emberek korával, állapotával. Ezek az emberek más szemmel nézik a kérdéseket, amit befolyásol anyagi helyzetük is, kevesebb pénzből^ élnek. Véleménye, hogy a párt községpolitikája alárendelt szerepet játszik, nincs olyan községpolitika, amelyik a helyi problémákkal foglalkozik, a ami az embereket közvetlenül érinti. A gyűléseken brossura alapján inkább külpolitikai kérdésekkel foglalkoznak, ami az embereket nem igen érdekli. Igen fontosnak tartja a jé és helyes községpolitikát. Hiányolja, hogy a tagságot nem igen tájékoztatják a nehézségekről, problémákról. Prótó bálnának egyes szervek felé kritikát gyakorolni, de olyan hatalmuk van, hogy tehetetlenek velük szemben. Csáki szalmájának tartja a községpolitikát, éa saját területen sem tudnak megfelelően ezzel a kérdéssel politizálni. Hoznak határozatot,pl. az épületek helyrehozatalára, de a felsőbb szervek a rázós problémákat kihagyják és igy adódik aztán pl. hogy szaporodnak az aládúcolt épületek száma. Nincs önállósága a Tanácsnak sem, pedig gazdája kell, hogy legyen a kerületben meglevő tennivalóknak. Ez a helyzet a többi kerületben ia valószínű. Fel kellene tárni ezt a helyzetet a Budapesti PB. előtt, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen. Dezső et.: A Tanács mindig nagy jelentőséget tulajdonított a pártííorzétéknek, nagyobb szerepet is szántak nekik, mint amit elbírhatnak. A regisztrált párttagokat kampány munkában tudták mozgósítani. Mindig meghívták őket a VB.ülésekre és el is.jöttek, a az ott hallottakat, ami rájuk vonatkozott megtárgyalták vezetőségi éa taggyűléseken. Az öregek kérdésében egyetért. A körzeti tagság fele látogatja a másikat, akik betegek, a igyekeznek segítséget nyújtani egyéni problémáikban. A lakóbizottságok munkáján a pártcsoportokon keresztül lehetne segíteni. A lakóterület egyik gazdája a pártosoport. Beszámol továbbá a kerületben elért fejlődésről, arai 1957.után indult meg. Véleménye, hogy a közaégpolitika mindig kényes kérdés volt, éa sok esetben egész kis kérdésekben, mint pl. az útjavítás, nem tudnak előbbre lepni, f a „felsőbb szervek értetlensége miatt. Nincs munkásember részére béralap. Véleménye, hogy a kerületnek nincs szüksége tisztiorvosra, a itt meg tudnának takarítani havi 3.6oo,- ft-ot. Az önkiszolgáló boltokra vonatkozóan: lehetetlen olyan üzleteket fenntartani, ami népgazdaságilag nem kifizetődő. Az önkiszolgáló bolt a népgazdaság előnyét jelenti. Nincs jó véleménnyel a Műemlék Osztályról, ahol rengeteg bosszúságot okoznak a lakosságnak a ezt büntetlenül, bontatlanul tehetik, ugy garázdálkodhatnak, a hogy akarnak, A Tanács ezzel szemben tehetetlen, mert nem tartozik hozzájuk, hiába kérték, ügy terveznek, ahogy a szájuk ize kivánja. Meg kellene nézni ezt a I társaságot^ Az uj gazdaaági mechanizmus nagy „lépésekkel fogja előbbre segíteni a meglevő problémák i megoldását. Az anyaggal máskülönben egyetért, az itt elhangzottakkal kiegészítve. j i 1I v 4 J . 1- 3 -9 i —•
