Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1959-05-07
ró r ' mmm - m^mmm - _ ,, ^ i 2 tó- 3 -Váradi elvtárs felvetette, hogy az elnökségen belül milyen ellentét van? Nincs semmiféle el-lantét közöttük, ha van valami az a munkából fakad. Vita talán ott van, hogy ha Pákozdi elvtársnő valamit leszögez, ahhoz már nem szólnak hozzá. Ezt a helyzetet nem tartják szerencsésnek. Az elvtársnőnek nagy az elfoglaltsága. Ha kimegy az iskolába nem az uttörő elnököt, hanem a tanácselnök helyettest látják benne. Ilyen problémák vannak, ezzel nem akarja az elvtársnő érdemeit kisebbíteni. Csapatvezetőség munkája hogy függ össze a szervező testülettel. Gyakorlatilag az történik amit a csapatvezetőségek akarnak. Ha ugy működnének,ahogy az elő van irva, akkor a csapatvezetőség lenne az opperativ végrehajtója a 3zenező testület#©!*#- döntésének. Kommunista gyermekrnozgalom és alig van kommunista vezető. Ezzel nem azt akarja kifejezni, hogy csak kommunista vezetők lehetnek, mert a vezetők között pártonkivüliek is kell, hogy legyenek. Az viszont nem egészséges, hogy 2ooo kisdobos és uttörő nevelésére ra néhány kommunista van. Itt kéri a PVB segítségét, hogy a Nőtanács és a pedagógus pártszervezet kommunistáival erősítsék meg szervező testületet. Ha azt el tudják érni, hogy a szervező testület betölti funkcióját, akkor az uttörő mozgalom legfontosabb kérdését oldották meg. Milyen az uttörő mozgalom hatása a kívülállókra? Nagyon pozitív, ezt mutatja, hogy a kisdobosoknál rengeteg jelentkezőt le kellett állitani. Bruck Lászlóéi a pedagógus pártszervezettől semmi féle újat nem lehet várni. Amit tudtak, eddig is segítettek. Eim0ndja, hogy a 28 általános l iskolai párttag pedagógus közül 12 igazgató, vagy helyettes, ezekre nem nagyon lehet számítani az uttörő munkával kapcsolatban. Szeretné ha konkrétan megmondanák az elvtársak, hogy mit várnak a pedagógusoktól és akkor ő megmondaná, hogy mi az arait nyújthatnak. Iskolánként 2-3 kommunista pedagógus van, ezeknek feladatuk az iskola politikai munkájának irányítása, meg vannak pakolva külön- I 7 féle munkával. Sok szó esett itt az uttörő elnökségről. 11 kommunista van, de az elnökség még sem tölti be szerepét. Itt olyan javaslatot tesz, hogy kíMjenek oda egy koraunista pedagógust, akinek egyetlen pártmunkája az legyen, hogy a pedagógus pártszervezet és az uttörő elnökség között összekötő legyen. Másik probléma amit lát: az uttörő vezetők és aktívák politikai f képzése. A politikai képzésre csak a csapatvezetők járnak el, itt különösebb baj nincsen. . Még azok is akik nem elég szilárdak megkapják a felsőbb irányítást, az igazgatók számonkérik tőlük. Probléma a rajvezetőkkel van, nem járnak el a politikai képzésre, nem közvetlenül kapják az irányítást. Kommunista gyermeknevelés módszeréhez: itt hosszú évekre menő munkára van szükség, oda kell hatni, hogy az uttörő rajvezetők résztvegyenek az ideológiai képzésen. Hogyan segíthetik a pedagógusok az uttörő munkát? Vannak olyan pedagógusok, akik nem uttörő vezetők, de mégis igen sokat segítenek i pl. osztályfőnöki órán, vagy az egész magatartásukban, ahogy hozzáálLnak az egész kérdéshez.Ha itt van eredmény, akkor abban benne van a kommunista padagógusok munkája is. Azt kell elérni, hogy minden pedagógus szívügye lenegy az uttörő mozgalom, legfontosabb feladata a pedagógus pártszervezetnek, hogy aktivizálja és mozgósítsa az iskolákban lévő pedagógusokat ilyen itínyu feladatokra. . í ' ' . V i *1 I' ** ——’ ——" I i
