Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1984-12-12
—— —i §i ■ ^7-— ^ - , 0— . . ■ ‘ , a In &*- - & I J§ Ki m i ' 11 Hasznosak voltak, de csak kezdeti eredményeink vannak a szakcsoportvezetők ós vezető propagandisták tematikus felkészítésében, tájékoztatásában. Fontos ós folyamatos feladatnak tekintjük a pártoktatás személyi feltételeinek javítását, a propagandista hálózat felfrissítését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy párttagjaink közül kevesen vállalják a propagandista megbízatással járó folyamatos munkát, a sokoldalú felkészülést. A káderkópzósben a Marxizmus- Leninizmus Esti Középiskola ós Esti Egyetem általános tagozata iránt az érdeklődés csökkent, mig a szakosító tagozat ós a speciális kollégiumok iránt szinten maradt, ill. némiképp emelkedett. Az uj speciális továbbképző formák már most bizonyították hatásosságukat ós nópsze-Pártbizottságunk úgy itóli meg, hogy a pártoktatás szerepe tovább nőtt. Ezért szükségesnek tartja, hogy minden pártszervezet jelentőségének megfelelő figyelmet fordítson rá,a helyi igényekhez alkalmazkodó oktatási forma felelős kiválasztásával biztosítva párttagjai elméleti képzését, továbbképzését. Í Arra törekszünk, hogy a pártszervezetek e munkájához az irányítás további korszerűsítésével is segitsóget adjunk. Kerületünkben - mint országosan is - nagyfokú érdeklődés kísérte a közoktatást. Ennek nemcsak az oktatásügy körül kialakult, újra éledő, ní’ha óles vitákban látjuk az okát, hanem főleg abban, hogy a társadalmi átalakulás, a fejlődés jellege irányította a figyelmet a közoktatásra. Ennek tudatában szentelt Pártbizottságunk is megkülönböztetett figyelmet a kerületi közoktatás ügyének. Elemzéseink és tapasztalataink alátámasztják azt a megállapítást, hogy közoktatási intézményeinkben színvonalas munka folyt az elmúlt öt évben is, bár ezt régebbi és ujkeletü problémák egyaránt nehezítették. O Oktatási intézményeink nevelőtestületeiben sok jó felkészültségű pedagógus dolgozik. A nevelői közösségeket a kiegyensúlyozottság, az oktatásügy iránti elkötelezettség, a diákok szeretete, az iskolához való kötődés jellemzi. Az iskolák nagyobb önállóságának lehetőségei most vannak kibontakozóban» e folyamat kiteljesedéséhez az intézmény belső működésének demokratizálása alapvető fontosságú. Az öt év tapasztalata alapján mondhatjuk, hogy ehhez szükséges az is, hogy az iskolán belüli közóletiség, a pedagógusoké és a diákoké egyaránt szélesedjen,érdemi tartalommal teljék meg, ami többek között azt is jelenti, hogy a pedagógus ne a tanterv mechanikus végrehajtója, hanem annak alkotó alkalmazója, résztvevője legyen. A nevelő-oktató munkával szembeni egyik fontos követelmény az azonos elvű és szellemű folyamatosság. Elismeréssel szólhatunk arról, hogy az óvodától az általános iskoláig ez a követelmény érvényesül, viszont az általános iskolák és a középiskolák egymásra épitettsóge mór nem ilyen kedvező. Ebben közrejátszik az is, hogy az alapkészségeket nem sikerült a kívánt szinten
