Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.6.a/3)

1983-04-18

f A fakultációban résztvevő osztályok mellett mindegyik gimná­ziumban «gy*>egy speciális osztály is működik. A tanulók fakultációs csoportokra bontása nem hátrányos az osztály­­közösségek alakulására és a tananyag is jobban alakitja a tanulok érdeklődését egyénileg és az osztályban is. A diákok általában jónak tartják a fakultációs órákat, ugyanakkor nagyobb megterhelést jelent részükre egy-egy órára való felkészülés. d./ A felnőttoktatás sajátos problémáit figyelembevéve a nevelő-oktató munka jónak mondható, például a Petőfi Sándor Gimnázium esti és levelező tagozatának tanulmányi átlaga 3,06 %. A jelöltek többsége érdeklődő, szorgalmasan tanul. Itt is nagy figyelmet fordítanak a hallgatók isme­reteinek gyarapítása mellett az erkölcsi, világnézeti ne­e./ A KB 1972-es közoktatáspolitikai határozata az oktatás korszerűsítése mellett fontos feladatokat határozott meg a tágabb értelemből vett nevelőmunka hatékonyságának .iavi­­r^ tása érdekében. A 70-es ivekben a tantestületek nagyri­j gyeimét fordítottak az erkölcsi - világnézeti nevelésre, az iskolák közösségi életének fejlesztésére.Ennek hatásaként iskoláinkban a korábbinál szélesebb,elevenebb közösségi élet alakult ki részben a hagyományos területeken,rész­ben uj tevékenységi formák, hagyományok teremtésével. Áz általános iskolai tanulók közéleti tevékenységének szin­terei bővültek, két évenként megrendezik a csapat parla­­menteket, rendszeressé váltak a munkacsapatgyűlések, a raj tanácsok, klubtanácsok, úttörőtanácsok összejövetelei. Közösségi életük irányításában, szervezésében, ellenőr­­<7 \ zésében és értékelésében egyre nagyobb szerepet kapnak a tanulók. A középiskolai KISZ-szervezetek munkája hullámzó. Az 1974- es KISZ KB határozata alapján mindenütt áttértek a vegyes , 'fffllif életkorú szervezési formára, de az elmúlt tanévben a Toldy Ferenc Gimnázium kivételével mindenütt ismét osztály­­ala^szervezetek jöttek létre, az osztály közösségek erősö­dését remélve ettől. A tanulói önkormányzat bizonyos fej- 77 lődését tanúsítja például az osztály-diákbizottságok is­kolai szintű összefogása, vagy sikeres diákparlamentek /Petőfi J3. Gimnázium, Hunfalvy J. Szakközép Isk., Szakmun­kásképző Intézet/. Ugyanakkor az is ismeretes, hogy mind t a KISZ-ben, mind az önkormányzat más területein továbbra is sok a formális elem, az önkormányzati szervek elsősorban szervezési funkciókat töltenek be. A világnézeti nevelésre mind az általános iskola, mind a középfokú oktatási intézetekben az uj tantervek a korábbi­nál több lehetőséget adnak. Sok alkalom nyílik a természet­­tudományos világkép formálására a tanterveken keresztül is. A hazaszeretet és az internacionalizmus érzésének elmélyí­tését szolgálják az iskolák ünnepélyei, s egy-egy jelentő­sebb évforduló közeledtén a vetélkedők is. Mégis a világ­nézeti nevelésük nem elég hatékony, mert a tanulók isme­reteinek mozaik-szerűsége és az egyéb hatások miatt nem ■minden tanulóban válik meggyőződéssé. Az iskolák vezetői, nevelőtestületei kiemelt feladatuknak tekintik az iskolai fegyelem erősítését. Megítélésünk sze­rint kerületünk diákjainak fegyelme az iskolában és a tan­; SERv. t ; fl~ ! _ .jtm . .... ........ " 1 ——.... —.mi 1 ni.* ' 1 í ' i

Next

/
Oldalképek
Tartalom