Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1983-04-18
;IÉ ' ... f ■ l A gimnáziumokban az uj tantervek bevezetésének tényleges előkészítői a munkaközösségek voltak az iskolavezetés, pártalapszervezet segítségével. Ebben a tanévben végez az első olyan évfolyam, amely már az uj tantervek alapján készült tankönyvekből tanult és a harmadik évfolyamtól fakultatív rendszerű oktatásban vett részt. A fakultációt elvileg a tanárok többsége már elfogadja, mert több lehetőséget biztosit a differenciált foglalkozásra, a tehetséggondozásra. Ugyanakkor tisztázatlan a fakultáció célja, több tárgyból nincs megfelelő tananyag. I Szakközépiskoláink közül elsősorban a Vági István Építőipari Szakközépiskolában jelentkeztek gondok az uj tantervekkel kapcsolatban. A szakmai tárgyak jelentős részéhez tankönyv nincs, illetve a használhatatlanságig elavult. A szakmai elméleti tárgyak tanításához semmiféle elméleti, módszertani útmutatást, segítséget nem kapnak. A vizsgált időszakban került sor az uj tantervek bevezetésére a szakmunkásképző intézetekben is. A közismereti tárgyak tantervei nevelésközpontubb szemleletüek és a tanároknak nagyobb módszertani szabadságot nyújtanak. Gond, hogy a pedagógusok egy részénél még nem tudatosult, hogy a nagyobb módszertani szabadság nagyobb tanári felelősséggel jár. A szakmai tantárgyaknál a szakmaösszevonással egyidőben került sor az uj dokumentumok bevezetésére. A korábban két szakmaként oktatott /nő- és férfifodrász/ fodrász szakma elméleti és gyakorlati tantervének megvalósítása rendkívül sok, uj feladattal járt. Az összevont szakma tantervei használhatatlanok voltak, uj tankönyvek a mai napig sincsenek. Az iskola kérésére a Művelődési Minisztérium engedélyezte a hivatalos tantervtől való eltérést, az oktatás eredményessége érdekében az indokolt változtatásokat. A szakmaösszevonás realitását még értékelni nem lehet, mert az első évfolyam 1983. júniusban tesz szakmunkásvizsgát. A szakmai munkaközösségek, mint az iskolák mikroközösségei a legtöbb intézményben sokat fejlődtek, alkotóműhelyekké váltak. | Jelentős szerepet vállalnak az oktató-nevelő munka minőségének javításában, a módszerek elterjesztésében, az egységes követelményrendszer kialakításában, a tanulmányi versenyek lebonyolításában. Kiemelt feladatuk van a pedagógusok továbbképzésében, az iskolai demokratizmus fejlesztésében, minősítések, kitüntetések odaítélésének stb.terén. Folyamatosan készítenek szemléltető anyagokat, támaszkodnak a könyvtár munkájára. Gyakran szerveznek iskolán kívüli programokat, amelyek elősegítik a tanulók ismeretf szerzési lehetősegeit, nevelésüket pozitívan befolyásolják. Az általános iskolák felsőtagozatán több helyen komplex-munkaközösségek Jöttek létre. Előnyük a tantárgyak közötti koncentrációs lehetőségek kibontakoztatásában, valamint az úttörő szaktárgyi versenyekre való sokrétűbb felkészítésben rejlik. Az 1972-es KB határozat után a testületek szemlélete egyre inkább nevelésközpontúvá vált. A jelenlegi körülmények sajnos nem kedveznek ennek a folyamatnak. Az uj tantervek bevezetése során óhatatlanul az oktatás feladatai kerültek előtérbe, sokszorosára ! nőtt a felkészüléshez szükséges idő, s a növekvő osztálylétszámokkal együtt ez a pedagógusok túlterhelésének fokozódásához vezet. Az irányitó szervektől is a nevelőmunkához kapják az iskolák a legkevesebb segítséget. Véleményünk szerint jobb feltételeket kell teremteni ahhoz, hogy az iskolák a színvonalas oktatómunka mellett a nevelésben valóban alapvető szerepet tölthessenek be. , AO i ] j ; .......................................................