Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1978-06-21
é m ■ B SÍI -8-által rendezett névadó ünnepségek számukra éppolyan természetesek, mint az esetleges templomi esküvők vagy a csendes keresztelők. Nyilvánvaló, hogy hiba lenne hadjáratot indítani a vallásos meggyozodésUek ellen, de a jelenleginél több világnézeti nevelésre, hatásosabb filozófiai oktatásra lenne szükség az egyetemeken s hatékonyabb materialista propagandára a munkahelyeken. 3. A kerületben kilenc akadémiai kutató intézet s hasonlé számú kulturális-közművelődési intézmény működik, a fiatalok részaranya ezeklben az intézményein megközelíti a dolgozók létszámának egyharmadát. Tekintélyes részük egyetemet végzőtt, kutatói, muzeolo-* eSX llvéltárlsi; népiuveisi beosztásban dolgozik, alkotó szellemi akadémiai^intéletekben kötelezően elkészített azervezeti és müködési szabályok pontosan megfogalmazzák a fiatal k«tatók áci kötelességeit, előrejutásuk szakmai-tudományos feltételeit, rriega önnyitve ezzel a kutatói kollektívába való beilleszkedesuket. e az Wetemeken el nem sajátítható tudományos munkamódszerek megszarze•át. Ez lehetővé teszi számukra, hogy önálló szellemi alkotasia val-O* ni kozzanak, legkésőbb 30-35 éves korukra a tudományok kandidátusa iSSpl .im elnyerésével bizonyítsák is rátermettségüket szaktudományuk rau;v fiaíal munkatársak közéleti tevékenysége, aktivitása elsősorban az intézményi rendezvények és bizonyos partoktatási es tudomany-nepszerüsitési feladatok ollatasaban mutatkozik# ,, Mór a tevékenység külső formája is közéletivé teszi ezeknek az intézményeknek a munkásságát. Még inkább közéleti jeilegü és munkáiuk tartalma. Az akadémia tarsadalomtudomanyi kutató intézetei enetén ideológiai kötődésű munkásságról leven szó, a világnézeti kérdések - a fiatal munkatársak eseteben is - nemp szokott formaiban vetődnek fel. Olyan kérdések, mint a^vallásossag kérdésé, a marxizmus alapigazságainak elfogadása, elsősorban konkrét szakmax-ideul.>« giai problémaként jelentkeznek. Idealista világnézeti alapon , történetkutaté vagy szociológus szükségképpen szakmai tekmteooea is problematikus megoldásokra jut, amelyek tudomány osan nem hatok a társadalom eletének-multjának megismerésére. Ezért elsőiendu fontossága van ezekben a szaktudományokban a marxista-matenaUr.a _ világnézet alapos elsajátításának, az antimarxista nézetek cűem. állandó küzdelemnek, hiszen ezzel a tudomány pozícióit vedju^-er-• sitjük a tudománytalan, a problematikus nezetekkel, megoldásoké. ^munkaterület - ha ideológiai tekintetben /'tisztább" is talán, mint az eddig vizsgáltak - politikai problémáktól megsem mentes. A napi politika kérdéseiben az alapvető egyetertes mellett itt is taleijcozhatunk - főleg gazdaságpolitikai kerdesekben - erőteljes bira^ank*. IíaI amelveket nagyobbrészt a lakásproblémák, az aremelkedesek. a viliolytaf a!ac“S filftések és a kereseti lehetőségek szükör, ,vol~ ta vált ki. Az itt dolgozó fiatalokra is gyakorol bizonyos ha.iöí^ a Nyugat fellazító taktikája, megintcsak anyagi vonatkozásokban> uf esetleg szakmai vonatkozásokban is, olyanképpen, hogy bizonyos p,-~ gári reszeredményeket kritikátlanul kisereinek meg átvenni, ti. tudományos eredményeikben zavar keletkezik. Politikai szempontod fiatal kutatóink többsége helyesen értelmezi a szocialista ha z a... - ság és proletár internacionalizmus dialektikus egységet, de a romon nemzetiségi és külpolitika vonatkozásában nem egyszer bizonyos tu-111 Általános8 jelensóg^hogy*. * fiatal humán értelmiségiek körében az g Síábbi taekbm Ily nagy publicitást kapott "hétköznapok forradal- ||| m a f ! 1 " : '
