Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1976-06-04
I—F í ••7 -Gimnáziumainkban - a nevelők részéről - egyre többször vetődnek fel a tanulói munkafegyelem hiányosságai, s bár ebben döntő szerepet játszanak külső hatások is, egyes pedagógusok szemléletmódjában is változásra van szükség. Meg kell értetni, hogy a munkafegyelem nem veleszületett tulajdonság, hanem hosszú, tudatos nevelőmunka eredménye. Pedagógusaink - óvodától gimnáziumig --a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek segítését elsősorban nevelési feladatnak tekintik. Testületeink eredményesen tesznek eleget ennek a' feladatnak. Helyesen tervezik, értékelik a munkát, s szemléletbeli problémával is egyre kevésbé találkozni. A fizikai dolgozók gyermekeivel való foglalkozás differenciáltabbá, hatékonyabbá vált. Gimnáziumainkban elterjedt az un. patronálási rendszer, mely szerint egy-egy pedagógus 2-3 munkásgyermek egész fejlődését szemmel tartja, segíti és irányítja. Általánossá vált a munkásgyermekek számára szervezett korrepetálás, szakkörökbe irányításuk, továbbtanulási előkészítő tanfolyamra való beiskolázásuk épp úgy, mint a mozgalmi munkába való bevonásuk, vagy hangverseny-, szinházbétfletekkel való ellátásuk, múzeumokba való elvitelük. S ha a pedagógusok egy része még nem is látja tisztán e tevékenység politikai jelentőségét - és elsősorban humánumból fakadó kötelességként végzi -, elmondható, hogy a nevelők a műnkásgyermekek segítésében igen lelkiismeretes, áldozatos munkát végeznek. A pevelőmunkában kulcsszerepet töltenek be az osztályfőnökök. Túlnyomó többségük lelkiismeretesen, eredményesen dolgozik, szép sikereket ér el a tanulók személyiség- és az osztályok közösségformálásában. Gondot és nehézséget jelent, hogy az osztályfőnöki munka egyes területei kidolgozatlanok, nem egy esetbeih meghatározatlanok, s igy a megnövekedett feladatok igényes ellátása gyakran meghaladja az osztályfőnökök erejét. A jövőben több elvi és gyakorlati segítséget kell nyújtani számukra, biztosítani kell tevékenységük fokozottabb erkölcsi és anyagi elismerését; az osztályfőnöki tevékenységben erősíteni kell az oktató-nevelőmunka egészének integráló, koordináló jellegét, nevelni szükséges az osztályfőnöki órák J g® hatékonyságát. Az elmúlt időszakban javult, korszerűsödött pedagógusaink oktatómunkája . Jelentősek azok az alapismeretek, amelyeket már az óvodában elsajátíttatnak a gyermekekkel. Nagy segítséget jelentenek; később az első osztályban az irodalmi, matematikai , ábrázoló és környezetismereti foglalkozásokon nyújtottak, óvónőink nagy gondot fordítanak a beszédkészség kialakítására és fejlesztésére, az anyanyelvi ismeretek átadására. Az óvoda ma már valóban képes betölteni iskolaelőkészitő feladatát. Az iskolák pedagógiai tervei kiemelt feladatként, jelölik meg a tanítási órák intenzitásának fokozását, a nevelők metodikai kultőrájának fejlesztését, Pedagógusaink többségében nőtt az alkotóked, a munkájukkal szembeni igényesség, a korszerű óravezetési módszerek egyre eredményesebb megvalósítása. Ez a fejlődés ma még általános iskoláinkban általában gyorsabb, ütemesebb, gimnáziumainkban lassabban hódítanak tért a korszerű óravezetési módszerek. Különösen az általános iskola alsótagozatán érvényesülnek egységesebben, kiegyensúlyozottabban a korszerű módszerek. A tanítók - helyzetüknél fogva is - főként a komplexitásban, a tantárgyak közötti integráció megteremtésében járnak előbbre. Az intézménytípusok közötti különbségek ellenére is egyértelműen hagy a fejlődés az önálló tevékenykedtetés, az egyéni, differenciált, illetve csoportmunka megszervezése területén. Ebben mind nagyobb szerep jut az alkalmazott munkafüzeteknek, feladatlapoknak, tanulókisérleteknek. Egyre több nevelő lexikonok, kézikönyvek,sej; | gédkönyvek órán való gyakoribb használatával segíti elő az önálló tanulás, az önképzés képessegének kialakítását.Tapasztalataink szerint « i—r —Y__ mmmm/
