Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1973-10-31
■“1 j > !- 4 «. szakigazgatási és társadalmi szerv részéről. A kutatók 14 különböző tipusu ipari vállalatnál, 15 mezőgazdasági és 7 ipari termelő szövetkezetnél végeztek felméréseket. Az igy nyert adatok alapján mindenek előtt azt vizsgálták: milyen mértékben érvényesülnek üzemeinkben a dolgozók demokratikus jogai és melyek azok a^szervezeti, politikai jogi természetű lépesek, amelyek a különböző tipusu - állami és csoporttulajdonban lévő, illetve ipari és mezőgazdasági - vállalatoknál az üzemi demokratizmus továbbfejlesztését szolgálhatják# Az üzemi demokratizmus fejlesztésére számos javaslatot dcjlgoz ki. A közvetlen demokráoia fejlesztésére ipéldául — az üzemek kisebb termelési egységeinek relatív gazdasági elkülönítése alapján - a kislcollektivák saját hatáskörre kiterjedő döntési jogkö-* rének kiterjesztését javasolja, Ennek biztosítására - a demokratizmus és asszakszerűség követelményeinek együttes érvényesitése végett — döntési alternatívák kidolgozását tartja kivána-tosnak. 0 Alvállalat egészére nézve jelenlegi fejlődési szakaszunkban a képviseleti demokrácia, mindenekelőtt a szakszervezetek jogkörének, vállalati súlyának növelését tartja célszerűnek, a szakszervezetek belső demokratizmusának jelentős fejlesztésével összekaposoltan. A javaslatok között szerepel a termelési tanácskozások decentralizált megtartása; a tájékoztatás rendszerének fejlesztése, az elfogadott javaslatok végrehajtásának társadalmi ellenőrzése, stb. A javaslatok külön foglalkoznak a vállalati és szövetkezeti viszonyok leülönbozőségéből adódó részfeladatokkal is* Végül felvetik: nem lenne-e célszerű mindezekről a kérdésekről részletes állami- szakszervezeti- szövetkezeti direktívákat kiadni. Az önálló monográfiával feléri) tanulmánnyal a munkaosöpört befejezte kutatásait. A^témn további kimunkálására, másirányu /köz— gazdasági, politikai, stb./ továbbfejlesztésére a Szerzők a "Szocialista vállalat" kormányszinten kiemelt kutatási terv kereteit látják alkalmasnak© ta 2’/ Az_Á.llam- és Jogtudományi Intézet másik témája: "A közigazgatás fejlő sz Gk/kömpIox_ tudoriányos megalapozása11 címmel, ugyancsak kormányszinten kiemelt 15 eves kutatási tervneíc az államigazgatás központi es helyi irányítására, továbbá az egész témakör módszertani megalapozasara vonatkozó kutatása volt. Ennek kereteben az intézet munkatársai — a három vidéki egyetem jogi karának, a Tanácsakadémiának, a Kulturkapcsolatok Intézetének kutatóit, munkatársait és más gyakorlati szakembereket is bevontakba munkába /összesen több mint 20 főt/. Tanulmányokban foglalták össze a közigazgatástudományi vizsgála— tok fo íranyait az európai szocialista országokban /önálló tanulmányok készülték el a szovjet, bolgár, a lengyel, az NDK közigazgatástudományról/, s a főbb tőkés államokban /USA, NSzK, Franciaország/. A tanulmányok alapján kötet összeállítására készülnek, amelynek bevezető tanulmánya összegzi az államigazgatástudományi kutatások helyzetét az európai szooialista országokban, illetve vázolja a közigazgatástudomány nemzetközi fejlődési irányait, í ' & w 4 'HflIBl"1 i ia i*ni n. — ■ i n^. i,,,..-.. »— . .•■■■* — Mninu« ii, i 11 11 ■ ■ !■■■ k 1 tar-tar ■, ■. t-. .* ... .... •,£ -tatar .. rf w. ^rta/tata-'■ tar/, t íff: ..ta v fi'-'- ;"ta tata' r :.i I
