Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1972-01-09
- 9 -Ma viszont lényegesen nagyobb az ateisták, a marxisták száma, mint akkor volt, a hivők pedig szabadon gyakorolhatják vallásukat, s ez - persze - megmutatkozik a templomok látogatottságán, az egyházi élet bizonyos fokú aktivizálódásán,© A vallásellenes propagandát természetesen folytatni kell, közvetve és közvetlenül is, mondják. Felmérések szerint a vallásos fiatalok többsége tudatosan nem áll" szemlén a marxizmussal! 'mégkevesbé' a renHszerréTVtafórészlIk a vallásban keresi és "veTi megtalálni -"bizonyára nem külső inspiráoiő nélkül"- a maga morális bizlonságá'I, TJagy""pröbTámát Jeleni egyes pártszervezetekben. főleg ott, ahol sok fiatal dolgozik, hogy miként kellene fellepni a vallásossággal szemben; az állam es az egyház közötti jó viszony megrontása nélkül szeretnének az ateista-tudományos világnézeti propagandának legalább annyi lehetőséget kiharcolni,- mondják - amennyit saját államunk az egyháznak - a maguk "propagandája" számára - biztofi sit, s A kerületi Tanáos e jelenséggel szemben a névadóünnepségek, a házasságkötések ünnepélyesebbé tételével, a világi temetések jobb megszervezésével próbálja felvenni a harcot. Ez nyilvánvalóan kevés, főként a fiatal értelmiségiek körében, ahol ilyen külsőséges fogásokkal aligha lehet eredményt elérni* Több helyen jelezték, hogy valódi eredményt nem is a "szooialista keresztelőktől", "szooialista esküvőktől" és "szooialista temetésektől" várnak, hanem a széleskörű ateista propagandától, a marxista világnézet alaposabb oktatásától, a szooialista munkásmozgalom regi, felvilágosult, ateista hagyományainak felélesztésétől. Csak ez vezethet a még ma is fennálló kettős nevelés megszüntetéséhez is. ; Sokhelyütt kifogásolták, hogy a vallási morál helyét nem foglalja el még mindig a rendszerezett, iskolában, a népművelési hálózatban tanított szooialista erkölostan, a szooialista együttélés szabályainak olyan rendszere, amely a maga racionalista-humanista követelményrendszerével - felülmúlva a vallási fi erkölcstant - ki tudná azt szoritani közgondolkodásunkból, s kialakítaná a szocialista közösségi magatartás irott és tudatos önkéntességgel betartott íratlan normáit. * A legtöbb erkölcsi- magatartásbeli probléma éppen a szocialista hÖzBsségl magatartás s zabóTlyai'nak élTa ndé~ me g s ért és e b o T~" f á ka d.', olvashatjuk s z i n't (T~vaTane n ny i fölmérés be n. ~2z laláTEalo szinte valamennyi'informáciés Jelentésben; erről'szól a pártoktatás nem egy figyelmeztető tanulsága is. A legtöbb vélemény abból indul ki, hogy természetesen nem a gazdaságirányítás jelenlegi rendszere az oka annak, hogy terjed az önzés, az anyagiasság, a csoport- és az egyéni érdek túlzott előtérbe kerülése. Ez osak bizonyos lehetőségeket teremtett az anyagi érdekek olyanfajta érvényesülésére, amelyek iránya káros. A feltételek világos megfogalmazására és a legszigorúbb ellen orz és heve zetésére van szükség ahhoz, hogy a gázéaöágTrényltÖs 1 rené'szer prog-"__ resszíy elképzeléseít osoporlpk vagy egyének.a magúk"Önzo peljjTfi ne ' Fűdiák kihas z nálni. " ” ~ - -*/• | : ; j________________________________Ifi____________________ . __ , USCCSMHBBMMMBMBnMI >
