Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1972-01-09
m' *>w• Ggyre reálisabban értékelik, főleg azok, akik már ITBbszbr is ,1 áriak" ötfilátjak', Tőgy ‘a felszTh'í ' ~d 11 loff 3fimc~ gotx súlyos szooiális feszültségek, tőkés kizsákmányolás, elkeseredett osztályharo húzódik meg. A társadalomtudományi intézetek munkatársai növekvő nyugati kapcsolataik, nemzetközi tanácskozások, világkongresszusok,stb. rávén és alkaImával,nemcsak a nyugati életforma kritikai szemléletére, értékelésére készültek fel, hanem szaktudományuk művelése is megköveteli a polgári társadalomtudományi iskolák, nézetek elleni állandó haroot. Ennek mindig megvan az ideológiai, nem egyszer a politikai vonatkozása is. Több intézetben büszkén említették, hogy milyen sikereket érnek el tudományos vitáik, kongresszusok, stb. alkalmával a marxista társadalomtudományok színvonalas képviseletével a tudományos objektivitásra törekvő polgári tudósok körében, akik közül számosán fogadják el a marxizmus társadalomszemléletének nem egy alaptételét. fi Nem kevés azonban azoknak a száma sem, akik körében inkább hatnak a nyugati "fogyasztói társadalom" felszíni jelenségei. Ez főként a nyugati divat, a nyugati műszaki eredmények kritikátlan átvételében, elismerésében jut kifejezésre. Az imperializmus fellazitási taktikája azonban nemcsak ebben, egyes főként ifjúsági csoportpk kritikátlanságában mutatkozik ra©S« Látható jelei ennek a kerületünkben is előfordult disszidálások. /Kerületünk lakói közül - a kerUleti Rendőrkapitányság nyilvántartása alapján - 1970-ben 47 fő. 1971. december 10-ig 61 fő disszidált. A kerület párttagjai közül 1970-ben 1 fő, 1971. december 10-ig 5 fő disszidált: 1 osztályvezető mérnök, 1 csoportvezető mérnök, 1 technikus, 1 pedagógus, 1 fotós./ Ezeknek nagyon negativ hatásuk van, mind politikai, mind morális tekintetben. Felvetették, hogy "szemérmes hallgatás" helyett az adott munkahelyek pártszervezeteinek alaposan foglalkozniuk kellene az esetek tanulságaival. A disszidálásokat számosán a magyar nemzeti önbeosülés hiányára vezetik vissza. Egyes anyagok kifogásolják, hogy nem építünk jobban a mgyar nemzeti dicsőségre; nem becsüljük meg régi hagyományainkat úgy, mint például a Szovjetunióban, ahol nagy becsben tartják a régi cári tábornokokat is - hangzik az egyik szélsőséges vélemény. S ugyanez hozzáteszi: lám, a franciák, ők nem disszidál, nak, mert erősek a francia nemzeti öntudat gyökerei. Mindez persze, jóval súlyosabb hibákra mutat? a nemzeti öntudat és ideológia szerepének torz felfogását tükrözi. 4*/ finemzet1_prob1ematika toki ntetében érdekes eltérések nutatkoznage^eQ-I^Iznenyéirpiötl. MígIJHáTuTTfiheprajiT? 17 rggST" szeti, a történettudományi kutatók jórészt azt hangsúlyozzák, hogy a nacionalizmus nem fér össze nemcsak világnézeti, politikai meggyőződésükkel, hanem tudományáguk színvonalas művelésével sem: ez ugyanis kizárja az egyoldalú, beszűkült "nemzeti" szemléletet, addig a műszaki és részben kulturális-népművelési intézmények középkorú dolgozói körében élénken élnek a németellenes, "kuruc" felfogás maradványai. A 30 évesek ős fiatalabbak körében az efajta "nemzeti" szemlélet alig lelhető fel, inkább nemzeti közömbösségről beszélhetünk, A megvizsgált iskolák pedagógusai körében sem élnek kifejezett naoionalista felfogd-S OK# ./, í 2Sd ' L ¥ , . - 7 - j|
