Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.6.a/3)

1964-10-13

pedig újabb és újabb állásokat hódít meg. Tör- visszaverésével helyreállítsuk a nemzetközi

ténelmi kötelességünk, hogy a marxista—leni- kommunista mozgalom egységét, biztosítsuk az

| nista alapon történő eszmei tisztázással, a nem- antiimperialista harc további sikereinek legzetközi proletárerők egysége elleni támadás főbb feltételét.

AZ IDEOLÓGIAI MUNKA BELSŐ FELTÉTELEI ÉS FÖ TARTALMA

Társadalmunk objektív helyzete kedvező a Csak így lehetett leszámolni az ellenforrada; I marxizmus térhódításáért vívott eszmei harc lommal az országban. A sok megpróbáltatás részámára. A társadalmi-gazdasági viszonyok vén szerzett tapasztalatokat tartjuk szem előtt,

szocialista átalakítása, a szocializmus alapjai- amikor szembeszállunk a „baloldali” törekvénak lerakása a párt politikájának eszmei fór- sekkel, amelyek a dogmatizmus, a személyi

rását jelentő marxizmus—leninizmusnak is si- kultusz bírálatában revizionizmust látnak, s

kere és igazolása. A történelem cáfolhatatlan nem engedünk a jobboldali kísérleteknek, ametanulsága, hogy a marxizmus—leninizmus, és lyek — visszaidézve 1956 tavaszát és nyarát —

csak a marxizmus—leninizmus alkalmas a ma- misztifikálják a dogmatizmus kritikáját, hogy

gyár társadalom, korunk nagy kérdéseinek el- ezt a kritikát a párt, a marxizmus ellen forméleti és gyakorlati megoldására. díthassák. mm I

A magyar társadalom az MSZMP vezetésé- A revizionizmus elleni küzdelem pártunk ” j vei ideológiai téren is nagy utat tett meg. Le- újjászületésének és megerősödésének elidegeküzdöttük az ellenforradalom, a revizionizmus níthetetlen része. Aki kérdésessé teszi e harc

súlyos kártevését, jóvá,iettük..a személyi kulr létjogosultságát, a jelenre is hatályos érvényét,

túsz bűneit, kijavítottuk azokat a hibákat és az a párt politikai és elméleti alapjait kezdi ki.

torzulásokat, amelyek az elméletben és gyakor- A revizionizmus 1956 után teljes politikai velatban keletkeztek. reséget szenvedett, de a szellemi életben nem

S Az elmúlt években a tömegek meggyőződ- Y006 el mi?den bef°lyását, s szívós ellen-I

Stek a párt politikájának helyességéről. A mun- 00,0z°nyuL Ezért különösen ideológiai,

kásosztály, a szövetkezeti parasztság és az ér- kuituráhs kerdesekben ma is reális veszély a

I telmiség döntő, politikailag aktív része tuda- 1 evizionizmus,- s a revizionista eszmék segíttosan vallja, képviseli és cselekvőén támogatja, segevel a part politikájának jobboldali eltorzí- é . ;

az egész nép elfogadja és mindennapi munká- asa'

jával valóra váltja a szocializmus teljes fel- Az ellenforradalommal való leszámolásnak,

építésének feladatait. A szocializmus ellensé- a szocialista konszolidációnak és a mezőgazdageinek száma megcsappant, elszigetelődtek, sa® kollektivizálódásának folyamatát végigkí-I nincs tömegbázisuk. De a szocialista fejlődés sérte a dogmatizmus és szektarianizmus elleni

1 újabb és újabb bonyolult kérdéseket vet fel, ba„rc *S- A szocialista társadalmi átalakulás

amelyek alkotó marxista válaszokat követel- előrehaladásával párhuzamosan olyan helyzet

1 nek. Ezekben a kérdésekben újból és újból ki aE^ eY boSy a pártszervezési munkában első• kell dolgozni a párt álláspontját és meg kell sorban a „baloldaliság” ellen kellett küzdevédeni a különböző torzításokkal szemben. nünk. A társadalmi változások elemzése nyo-Pártunk harcainak tanulságait, a szocializmus m0 ariff a következtetésre jutottunk, hogy

alapjainak lerakásáért folytatott munkában, szükség és lehetőség van a szocialista nemzeti

küzdelmekben szerzett tapasztalatokat nem té- eSYs^S politikájára, — amely a népfront elvéveszthetjük szem elől mai tevékenységünk so- ne^ alkalmazása és továbbvitele a szocializmus

rán, feladataink kijelölésénél és megvalósítá- alapjainak létrehozása után. A falun, a termelősakor. szövetkezetekben a korábbi középparasztok,

szegényparasztok és kulákok „osztályharcá- A kétfrontos harcról na^” éltese helyett a termelőszövetkezeti parasztság egységére törekedtünk és törkeszünk,

A magyar kommunisták pártjának történél- mert csak ez felel meg a szocialista termelési

mi tapasztalatai alátámasztják a kétfrontos viszonyoknak, a munkás-paraszt szövetség jeharc szükségességét. A párt újjászervezésekor, lenlegi követelményeinek.

1956 végén, a lenini tanításokat követtük, ami- Ezeknek a feladatoknak a megoldása közben kor a revizionizmus és a dogmatizmus ellen a politikai és a szervezési munkában főképpen

^ 7 kétfrontos harcot hirdettünk és folytattunk, a szektarianizmus és a dogmatizmus ellenállá|

j 1 'W-. ■ " /■ \

I Mit Wmm v: ffYffTf/YY' I ■' r ■