Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1958-10-03
" ' Ate ’ ' ... „ . _,: U __ j V’ N ; te tete " • ' ’ ’ ■ í §Sím „ . 4 -L Kaszás elvtársnak a munkásosztály szakmai műveltségének emelésével kapcsolatban az a véleménye, hogy ha a munkásszülők általános műveltségi és kulturális színvonalát emelhetnénk, akkor a közeljövőben sok olyan probléma is automatikusan megoldódna, amit jelenleg csak nagy nehézségek árán tudunk meg/fcdani, s itt utal arra a példára amelyről szó volt, hogy ha a színházi előadáson résztvevő munkááok nem tapsolnának a giccsnek, akkor ezzel az igazgatót-mintegy ■ kényszerítenek arra, hogy más darabot adjon, ezt vonatkoztatja iskolai viszonylatra olyan formában, hogy ha a munkáaszülők megkövetelnék a tanári kartól, hogy gyermekeiket szocialista szellemben nevéljék, akkor azok is azt látnák, hogy e?t nemcsak a párt és a kormány igényli tőlük, hanem azok is, akikkel szemben közvetlen kötelezettség terheli őket. Ez alátámasztaná azt, hogy a hatalmon lévő munkásosztály függvénye az értelmiség.és saját politikai-nézateit a munkásosztály nézeteihez kell hangolnia. A következőkben olyan kér-, déssel foglalkozik, ami egyénileg' is sokat foglalkoztatja, s ez az, hogy Magyarországon az összes deklasszált elemek az üzemekben kaptak helyet, ahol szabadon rombolhatnak, a fertőzhetik a munkásosztály ideológiai, politikai,öntudatát. A maga részéről arra gondolt, hogy ezeknek a deklasszált'elemeknek egy szövetkezetét kellene létrehozni. A következő gondolat, amit fejteget.-éppen azért, mert a kultúrpolitikai irányelvek a választás előtti agitáció anyagát is képezik - hogy összehasonlitást tesz ai XIX.sz. első fele és a XX.sz. első ^ felében végbement történelmi események és átalakulások, valamint ezek magyarországi kihatásai között, s véleménye szerint mig az előbbi fél évszázadban semmi olyant nem. tud említeni, ami kihatással lett volna a világnézetre, addig az utóbbi félévszázadban rengeteg olyan eseményt említ, ami nagymértékben befolyásolja a világnézet kialakulását, éppen ezért feltétlenül figyelembe kell venni az életkorát is annak, akinél meggyőző munkát folytatunk. Mint mondja, igaz az, hogy kulturális téren, illetve a szocialista kultúra fejlődésében lemaradás van, de szerinte ez történelmileg indokolt. Ami Vitéz elvtársnőnek a zenés szórakozóhelyek felülvizsgálására vonatkozó javaslatát illeti azzal egyetért, de úgy véli helyes volna kiterjeszteni a fiatalkorúak ellenőrzését olyan mértékig, hogy bármelyik felnőttnek jogában álljon úgymond, igazoltatni, vagy legalább is figyelmeztetni, ha ilyen szórakozóhelyen kiskorúval találkozik, s ezt a kérdést is a társadalmi ellenőrzés feladatkörébe bekapcsolni. Pinczési elvtárs az irányelveknek rendkívüli jelentőségét abban lát jX-—^ hogy a párttagság figyelmét ráirányították, hogy milyen elsőrendűen* fontos terület a mi számunkra általában a kultúra területe. .Egyetért Tóth elvtársnőnek 'azzal a megállapításával, hogy a kommunista funkcionáriusok nagyon elfoglaltak, s éppen a kultúra az, ami elmarad, s az irányelv a bevezetőben ennek helytelenségére mutat rá, mert a munkáshataímin és a termelőeszközök társadalmi tulajdona megvan, de az emberek megnyeréséhez szükség van egy harmadik ^dologra is, amelynek fegy.vere a kultúra. A. munkásosztály vezetőszerepéről beszélve az a megállapítása, hogy ez nem nagyon érvényesült a kultúra területén, s ebben fe- ' lelősség terheli az üzemeket, amelyek nemcsak azért vannak, hogy ott a termelés menjen, hanem az üzémi pártszervezeteknek fontos szerepük van abban is, hogy a dolgozókat belevonják egy-egy iskola, színház,^ vagy más kulturális szerv munkájába. Véleménye szerint sok tennivaló van az iskolákat patronáló mozgalom terén is, mely papíron megvan ugyan, de a gyakorlatban is kifejezésre kellene jutni ennek a kapcsolatnak. Az üzemek és a különböző kulturális szervek kapcsolatát illetően utal a szovjet tapasztalatokra, s úgy véli, hogy nekünk is komolyabban kellene törni fejünket azokon a lehetőségeken, amelyekkel ezt a kapcsolatot szorosabbra tudjuk vonni. Rácz elvtárs az előadás elvi megállapításaira való utalás és a helytelen müsorpolitika megváltoztatására irányuló adminisztratív intézkedés v kérdésének felvetése után ez utóbbi kérdést fejtegeti és hangsúlyozza, ;. • -■ ■; . ; 7 • ■ IMíÉé^- ^ : J . te'7. te ' -te''‘te.1-te ' ; tej• • X'’-:' . te-ki WT-ri
