Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1958-10-03
J'/1' 1 ' ; 7 -5- JX p hogy a felsoroltakon kívül volnának meg olyan intézkedések, amelyeket ' a művelődésügyi szervek is végrehajthatnának, de a gyakorlat azt mutatja, hogy nem ezt teszik. Felteszi a kérdést, hogy pl. a gicca miért hangozhat el egyáltalán? Azért, mert á müsorpdilitika olyan, a azok, akik felelősek azért, vagy nem rendelkeznek rnegfolelő hatáskörrel, vagy nem gondolnak rá, vagy nem tartják még elérkezettnek az időt arra, hogy ren<• det csináljanak. Véleménye szerint itt feltétlenül rendet kellene tenni, mert a giccset szinte fémjelzi még az is, hogy az ilyeneket előadó művészek többet keresnek, mint a többi. Korlátozni kellene tehát ezek keresetét, mint ahogy már bizonyos intézkedések történtek arra, hogy a kontárkodó elemeket eltávolitsuk a művészet területéről. Felveti itt a rengeteg költséggel készült filmek kérdését is, melyek azután nem jöhettek ki, továbbá a színházak müsorpolitikáját, többek között a "Tojás" müsorratüzését éppen abban a színházban, amelynek Major Tamás az igazgatója, vagy a "Teaház"-at a Néphadsereg Színházban, amely darab nem más, mint az amerikai megszállás hazug módon idealizált darabja. Ami a zenés szórakozóhelyek kérdését illeti, véleménye szerint eléggé sok nyílik ilyen mostanában'is és a sajtó is eléggé propagálja ezeket. A pedagógusok oktatásáról az a véleménye, hogy ha mód van rá, minél több pedagógus vegyen részt a szemináriumokon, de valóban csak abban az esetben, ha megfelelő nivóju előadó gárdát tudunk biztosítani. Az előterjesztett határozati javaslatokkal egyetért, azonban a 2./ pontot úgy kívánná módosítani, hogy az irányelvek megvalósításával kapcsolatosan az alapszervezetek feladatait ne a Pvb. dolgozza ki, hanem csak szempontokat adjon i éhhez az alapszervi pártvezetősegeknek. • Bartek eivtárs szerint az üzemekben a kisebb probléma az, hogy a munkásszülőket rá kell beszélni saját műveltségűk továbbfejlesztésere, a nagyobb problémát az jelenti, hogy a munkásszülőket rá kell beszélni gyermekeik továbbtaníttatására, s e témakörön belül beszél a munkásszülők gyermekeivel való foglalkozás megoldásának fontosságáról és itt gondol arra, hogy ráérő szülők a napközi otthoni foglalkozásokon túl is foglalkozhatnának munkás gyerekekkel, mert nem ismeri ugyan a statisztikát, de feltételezi, hogy a kitűnő és jelesrendü tanulók között'a munkásszárma- . zásuak sokkal kevesebben vannak, mint amilyen hányadot az ^osztály tanulói között képviselnek. Tapasztalata szerint éppen a munkásszülők azok, akik nem járnak be az iskolába, szemben.a volt középosztálybeliekkel, ; akik gyakran megbeszélik a tanárokkal a gyerekkel való foglalkozás szempontjait. Abban látja tehát a fenti kérdés 'megoldását,^ hogy részben a napközi otthonok munkáját javítsák, másrészt a kora délutáni órákban otthon lévő szülőket fel kell kérni több gyermekkel való foglalkozásra. Pálffy elvtárs döntő problémának tartja azt, amit Vitáz elvtársnő mondott, hogy a művelődéspolitikai irányelveket sokan igyekeznek a maguk s?ájaize szerint értelmezni, s véleménye szerint a mai értekezlet és a be, számoló neki éppen ebben a kérdésben hagyott nyitott kaput. Az irányelvek általánossága mellett azt szerette volna hallani, ami az egyes részeket konkrétabbá teszi. Azt szerette volna hallani,'hogy amikor az összes művészeti intézmények és művészeti dolgozók munkábaállitásáról van szó úgy, hogy az ■a művészet a munkásosztály célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja, akkor hogyan kapcsolódik ehhez az üzemivpártszervezet, vagy amikor az adminisztratív intézkedések és az állami irányítás kérdéséről beszélünk, ugyanakkor arról, hogy szabad kezdeményezést biztosítunk a sokrétű kulturális, művészi munkának, akkor itt lett volna szerinte szükség konkrétabb meghatározásokra. Egyetért a beszámolónak azzal a részével, hogy a pedagógusoknak és a művészet művelőinek is tanulni kell, de kiemeli azt a lenini elvet, hogy ugyanakkor tanulni kell a tömegektől. Végül ismét azt hangsúlyozza, hogy konkrétabban szerette volna hallani az összes művészeteknek csatasorba állításáról a módozatokat, siá úgy érzi, hogy a mai értekezleten kapott anyag nem áll arányban az eltöltött idővel,. Elek eivtárs nem ért egyet az előtte felszólaló elvtársnak az előadásra vonatkozó bírálatával és úgy véli, hogy az, hogy valaki mit jegyez fel i k ‘ U j ! YpillJU !. J.JJ.I1I,) >!■ l H U l •.,■ I . I .l.lljl....... ML .... I: !, .■ UiMl .HM, , I, mm. .. , -----------------,1 .. n m ihhiiulm ■................ -----------------------------------------------------—------— 7... - ..i, te.„: ' 1 | éhWwww*-, ........ . I ' «Éa*ÜMf«rUISC-'DiiAV:te
