Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1985-02-26
A vezetőkkel szemben támasztott növekvő követelmények számos gondot a felszínre hoztak. Több területen hosszú idő óta káderhiánnyal küzdenek. Érzékelhetően csökkent a vezetői munka társadalmi elismertsége, megbecsülése, romlott a vezetők közérzete. Ezt többek között az is előidézte, hogy rosszabbodtak a hosszabbtávú tervezés feltételei, a vezetők nehezen tudtak igazodni a változó (egymásnak sokszor ellentmondó) feltételekhez, növekedtek a vezetői munka adminisztratív kötelezettségei. Ezek és más, itt nem említett tényezők hatására nehéz felelős, jó képességű szakembert megnyerni a kockázatvállalást igénylő vezetői állások betöltésére. Ezzel ellentétes jelenség, hogy csak elvétve, rendkívüli esetben fordul elő a vezetői poszttól 1'* való megválásra törekvés. A korábbi időszakhoz viszonyítva lazult az irányító főhatóságok kap- I csolata a kerületi pártbizottsággal. Ez gondot okoz a vállalatok, intézmények és azok vezetői munkájának megítélésében, a káderügyek rendezésében. A kerületi pártszervezetek tisztségviselőinek többsége felelősségteljesen, nagy áldozatkészséggel végzi feladatait. Kellő politikai felkészültséggel, hoszszabb pártmunkás tapasztalattal rendelkeznek, csaknem 60 százalékuk már az előző ciklusban is választott funkcióban volt. Az összetétel az állami és a politikai iskolai végzettség tekintetében is jó, e téren határozott fejlődés tapasztalható. A tisztséget betöltők 53,3% a egyetemi, ill. főiskolai végzettséggel, 32,2%-a középiskolai végzettséggel rendelkezik. Ami a politikai iskolázottságot illeti: a tisztségviselők 8,9%-a felsőfokú, 32,2%-a pedig középfokú végzettségű. A párttisztséget betöltők szociális összetételét vizsgálva figyelmet érdemel, hogy az alapszervezetek és a pártvezetőségek választott vezetői között alacsony a fiatalok aránya. Nem hallgathatjuk el, hogy a tisztséget betöltők kisebb része nem felel meg a követelményeknek. Ez elsősorban a párton belüli kádermunka és utánpótlásnevelés gyengeségeire vezethető vissza. Akadnak olyan pártszervezetek, ahol nincs sem a titkári funkcióra, sem a vezetőségi tagságra alkalmas párttag, vagy az alkalmasnak ítélt párttagok nem hajlandók párttisztséget vállalni, mondván: ha a párttisztséggel együttjáró feladataikat becsülettel akar- I ják ellátni, nem lesznek képesek eleget tenni a szakmai, gazdasági követel-I E hiányosságok egyértelműen arra figyelmeztetnek, hogy tudatosan tovább kell fejlesztenünk a párton belüli kádermunka módszereit, a párt káderutánpótlásának nevelésére és kiválasztására irányuló céltudatos tevékenységet. Ezzel párhuzamosan a káderutánpótlás bázisának kiszélesítése érdekében az eddigieknél nagyobb bizalommal kell építenünk az arra alkalmas fiatalokra.-------------------------------------------------------
