Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.6.a/1)

1985-02-26

örvendetes ugyanakkor, hogy folyamatos fejlődés jellemzi a pártcso­portok munkáját: a kötetlen eszmecserék egyre céltudatosabban szolgálják a párttagság eszmei, politikai, szervezeti egységét, az alapszervezetek közös­ségeinek erősödését. A pártcsoport-értekezletek a párt legőszintébb, legnyíl­tabb fórumai. Ezzel együtt a pártcsoportmunka fogyatékosságára is fel kell hívnunk a figyelmet. A pártélet alapközösségeinek a jelenleginél többet kell foglalkozniuk a pártmegbizatásokkal, a párttagok munkájával, egyéni gondjaikkal, személyi problémáik megoldásával. A pártmunka elosztása területenként változó, a tagság közel 80 százalékának van pártmegbizatása, többségük választott J; q párt-, KISZ- vagy szakszervezeti tisztséget tölt be, illetve munkásőri szolgá­latot lát el. Elgondolkodtató tény ugyanakkor, hogy a pártmegbizatásoknak csaknem a fele konkrét pártfunkciókhoz kötődik, és háttérbe szorul a hatá­rozatok megvalósítását segítő, a társadalmi szervezetekben végzendő politikai tömegmunka. Az alapszervezeti vezetőségek munkájában erősödött a testületi jelleg, nőtt a reszortfeladatokat ellátó vezetőségi tagok önállósága és személyes fele­lőssége. A munkamegosztás egyenetlenségei miatt a tapasztalatlan, vagy kis ISI léts ámú vezetőségeknél azonban gyakran újratermelődik a titkárcentrikus­ság. Ez gyengíti a vezetőségi tagok felelősségét, a titkárnál pedig túlterhelést okoz. A pártvezetőségek döntő többsége rendszeresen, munkaterv alapján ülé­sezik. Elvétve, de tapasztalható az is, hogy beszélgetésekkel „helyettesítik" a Í vezetőségi ülést, vagy a „rugalmasság jegyében" csak részben érvényesül a tervszerűség. Javult — bár még nem mindenütt kellő mértékben — a vezető­ségek elemző, ellenőrző tevékenysége. Az alapszervezeti vezetőségek kapcsolata a helyi állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetőkkel, illetve vezető testületekkel általában rendsze­res és kiegyensúlyozott. A testületi üléseken, fórumokon kölcsönös a rész­vétel és a tájékoztatás. A hatáskörök, jogkörök, döntési szintek többségükben rendezettek és megfelelően szabályozottak. A pártvezetőségek nagy gondot fordítanak a párthatáskörök megfelelő gyakorlására. Előfordul azonban az is, hogy nem értik a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség összefüggéseit vagy a demokratikus fórumok szerepét. Mindez gátolja a hatékonyabb együttmű­ködést. Az állami és gazdasági vezetők beszámoltatása rendszeressé vált, ezek őszinték, elvszerűek, mindinkább a politika helyi végrehajtásának jelentős eszközévé válnak. £ -----------r

Next

/
Oldalképek
Tartalom