Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1985-02-26
Pártszervezeteink többsége egyre aktívabb formálója a vállalati gazdaságpolitikának a közép- és rövidtávú tervmunkának, belső szabályozások, a döntések megalapozásának, növekszik szerepük a végrehajtásra történő mozgósításban. Az érdekegyeztetési folyamatokban megnőtt az alapszervezetek szerepe. A korábbinál nehezebb feladat elé állította a pártszervezeteket a népgazdasági, a vállalati és a csoportérdek összehangolása, nem sikerült minden esetben megtalálni az elvi-politikai irányítás , a konkrétság és operativitás összhangját. A pártszervezetek nincsenek egyformán felkészülve a jelenlegi gazdasági helyzet által igényelt közgazdasági szemléletre, a folyamatok befolyásolására, az uj jelenségek megértésére és megértetésére. Többségükben az ■ általános tennivalókból kiindulva készítik elő döntéseiket, határozzák meg feladataikat. Sok esetben ösztönzőleg hatnak a gazdasági vezetők munkájára. Továbbra is jelentős szerepet töltenek be az üzemi négyszögek a párt, a gazdasági vezetés, a tömegszervezetek napi feladatainak összehangolásában, belső koordinációjában. A pártirányitásnak minden szinten szerves része a végrehajtás ellenőrzése, amelynek leggyakoribb formája a beszámoltatás, helyi tapasztalatszerzéssel kiegészítve. Gyakori probléma, hogy a beszámoltatás konkrét, a határozat, vagy a feladatok megfogalmazása viszont az általánosság szintjén marad, igy számonkérésük is nehézkes. . A kerületi pártszervezetek gazdaságpolitikai irányitó mun-I kája összességében lépést tart a feladatokkal. A továbbfejlődés érdekében elsősorban arra van szükség, hogy erősödjön a pártszervezetek problémaérzékenysége, alkalmazkodóképessége a külső és belső körülményekhez,egyaránt. Jelentős erőfeszítéseinek eredményeként kerületünkben a XII. kongresszuson meghatározott gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődött a gazdálkodó szervezetek tevékenysége. A vállalatok többségének termelése, gazdálkodása, pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott, fejlődésük mérsékelt, de folyamatos volt. Növekedési ütemük kezdetben az országos átlagot meghaladta. A népgazdasági egyensúly gondjai fokozatosan éreztették hatásukat. A külkereskedelmi vállalatok érzékelték leggyorsabban a megnehezült külpiaci helyzetet. A nemzetközi fizetési kötelezettségeink teljesítése fokozott követelményeket támasztott a külkereskedelmi munkával szemben. Korszerűsítették üzletpolitikájukat, ennek megfelelően alakították vállalati szervezetüket, ösztönzési rendszerüket. Külkereskedelmi ügyleteikben mind nagyobb teret kaptak a termelő és külkereskedelmi vállalatok közös érdekeltségét, kockázat vállalását i "tej -vV.L' *!»/.•> ■ i^ri*raSv- . • S-v . v H ft i -----------
