Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1985-02-26
r kifejező munkaformák /társulás, társasági szerződések, vállalkozói tevékenység/. Javult a külkereskedelmi vállalatok és termelő vállalatok közötti információ áramlás, de ennek mértéke nem elegendő. A párhuzamos külkereskedelmi jog több vállalat monopolhelyzetét gyengítette, de nem növelte az export árualapot, nem alakultak uj piaci kapcsolatok, hanem a hagyományos piacon jelentkeztek többen azonos áruval, ezzel egymásnak teremtettek versenyhelyzetet. Valamennyi külkereskedelmi vállalat komoly erőfeszítésekkel növelte konvertibilis exportját. Javuló tevékenységük hozzájárult az ország fizetőképességének megőrzéséhez, a kívántnál azonban lassúbb az előrehaladás. A megtett intézkedések, az érzékelhető előremozdulás ellenére tevékenységük nem minden szempontból felelt meg a központi törekvéseknek. A tervező, a beruházó, a kivitelező vállalatok a növekedési ütem mérsékléséből, az állami nagyberuházások és általában a beruházások csökkenéséből adódó rendeléshiányokat csak az utóbbi években érezték. Ellensúlyozására nőtt a szellemi export, bővültek e tevékenységi formák, erőteljesebbé vált a piaci munkájuk. Ezen változtatások eredményeként e vállalatok munkaellátottsága ezideig megfelelő volt, de a közelmúltban azonban néhány helyen megnőtt a munkaellátottsági gond. Az ipari tevékenységet folytató vállalatok magatartására erőteljesen hatott a hazai lehetőségek beszűkülése és az import lehetőségek korlátozása. Az import korlátozások enyhítése, valamint erőteljesebb piaci munkájuk nyomán I azért növelni tudták termelésüket és szocialista exportjukat . A magas hazai alapanyagárak, a vállalatok közötti kooperációs kapcsolatok gyengesége miatt tőkés piacon nem versenyképesek. A gazdálkodó szervezetek a megváltozott piaci körülményekhez igazodva mindenütt növelték gazdasági egységeik érdekeltségét., /munkavállalás, árbevétel, költséggazdálkodás/, f azokat a vállalati érdekkel összhangba hozták. A szabályozók, valamint a megtett intézkedések hatására javult a költséggazdálkodás, minden területen erősödött a takarékos szemlélet. Nem valósult meg az az elképzelés, hogy a termelés, illetve a gazdasági növekedés ütemének mérséklődésével együtt csökken a munkaerő iránti kereslet. A gazdasági szabályozórendszer sem kényszeritette ki a munkaerő megtakarítását, hatékony felhasználását, a szervezettség javítását. A^létszám összetételének változásában azonban megfigyelhető az a folyamat, miszerint a fizikai foglalkozásúak aránY® folyamatosan csökken, a nem fizikai foglalkozásúak aránya pedig emelkedő. A dolgozók korösszetételében is 35 k ■ wj \ Isiiéi. \ ) í-------------------------------------------------^ 1
